2019. január 13., vasárnap

Szabó T. Anna - Adventi kalendárium

Szabó T. Anna huszonnégy, a legkisebb korosztálynak íródott versét tartalmazza a kötet. 
Eredetileg 2011-ben jelent meg, én a 2018-as Rofusz Kinga által illusztrált változatát olvastam. December 1-24-ig minden napra ajándékoz nekik egy verset, akár az adventi ajándék-kalendáriumba is elrejthetünk minden napra egyet belőlük. A téli napok örömeit és a decemberi ünnepeket hívja témául Szabó T. Anna. Van itt hópihe, zenebona, takarítás, madarak serege, Lucázás és Mikulás, gyógytea és a csizma is előkerül. A versek sokszor kicsit egyszerűnek tűnnek, a szabályosan menetelő rímek is megtörnek itt-ott, de szerintem az egyedi megközelítésű rajzokkal karöltve, teljesen ideális anyaga lehet a 2-6 évesekkel történő foglalkozásoknak. A mondókaszerű versekből biztos megtanulok majd párat, mert nagyon jól esett hangosan mondogatni.


Télidőben jó eséllyel
számolhatsz a hóeséssel,
csúszós faggyal, csípős dérrel,
sziszegősen szúrós széllel,

sőt, locspoccsal, platty-latyakkal,
elsározódott gatyákkal,
nagykabátos nagymamákkal,
nagymamákos nagykabáttal.

De hidd el. A tél öröm
a mérsékelt égövön,
s a hideg mégsem olyan iszony,
mint, mondjuk, az Antarktiszon,

a pohár nem fagy a szánkhoz,
és kutya sem kell a szánhoz.,
ez a tél nem az a tél!
(Bár tavasszal hazatér.)         (Télidőben)


 
Cin-cin, cinege!
De fekete a feje!
Szeme alatt fehér folt -
azt cicegi. "Elég volt!

Két hosszú nap beletelt,
nem találok eledelt!
Ha te sem adsz egy magot,
harmadnapra megfagyok!"

"Jó, hogy ideröppentél!
Itt nem bánt a roppant tél.
Adok madáreleséget,
és a kánya se les téged.

Cin-cin, cinege!
De fekete a feje!
Sárga mellény alatta -
gömbölyödik pocakja. (Cinege)



December van, ünnep-hónap
itt az ideje a hónak!
Pár pihe is elég lenne,
ide hullna tenyerembe.

Rövid a fény, gyorsan halad,
későn kel fel reggel a nap,
paplanomba gömbölyödök,
szuszmorászni, mint a sünök,

burkolózni jó melegbe,
fütyülni a fergetegre,
akarva vagy nem akarva
jót aludni betakarva.

Úgy vágyódom csupa jóra,
mint a mező puha hóra-
vár, mintha a napra várna,
paplan alatt lágy az álma.
(Hópihe)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése