Járainé Komlódi Magda - Legendés növények

 Neked mi jut eszedbe, ha azt mondom legendás növények?

...

 

Aki találkozott Harry Potter világával, olvasott vagy nézett is egyetlen részt a sorozatból, annak számára a legendás növények kapcsán a bájital órák növényei vagy egyéb izgalmas furcsaságok jutnak eszébe, például  a mandragóra, a sisakvirág, a kopoltyúfű, a fúriafűz vagy az ördög hálója. Aki utánaolvas ezeknek a varázslatos élőlényeknek, az hamar rájön, hogy nem is mind léteznek, vagy más hatásúak. Viszont a valódi növényvilág számos hihetetlen képességű és tulajdonságú egyeddel bír, amiről érdemes tudni. Járainé Komlódi Magda könyve 40 évvel ezelőtt íródott, de az általa reflektorfénybe állított növények érdeme nem halványult el az idővel.

 

Mindenképp figyelembe kell venni, hogy ez az alig 130 oldalas könyv  egy szubjektív válogatás, hiszen ennél sokkal több olyan növény létezik, ami említést érdemelne. Viszont, aki bejutott a csapatba, az garantáltan mind érdekes. Tematikájában a szerző először olyan ritkaságokat mutat be, melyek valaha akár a pénz helyettesítői is voltak. Így olvashatunk a kakaóbabról, a borsról, olívaolajról. Ha nem is pénz, de fizetőeszköz volt a tulipánhagyma vagy néhány rózsakülönlegesség is. Aztán megismerkedhetünk a legkisebbekkel és legnagyobbakkal. Egészen elképesztő adatokkal találkozhatunk ebben a fejezetben, melyek nem csak a nagyságra, hanem az életkorra is vonatkoznak, -számomra legalábbis felfoghatatlan, hogy van olyan fa, ami több, mint 3000 éves. A legeket folytatva, jönnek a növényvilág fakírjai, akik az extra hideget vagy épp meleget is elviselik, vagy épp a legkevesebb vízzel is képesek a túlélésre. Itt is döbbenetes számadatokat olvashatunk. 

 

"Arra is volt példa, hogy kiszáradt, lepréselt, herbáriumban tartott moha (Racomitrium sudeticum) félévi tárolás után, még életképes volt." 

 

A második fejezetben a nagy múltú növények válogatásával találkozhatunk, melyek segítették az emberek életét. A papírféleségek, vagyis azon  növények széles spektrumát ismerhetjük meg, melyekre az idők során írtunk. Megtudjuk, hogy mi is valójában az a rizspapír vagy, hogy minden földrésznek megvolt a maga "papírfája." De a növények balzsamok és gyógyszereink is voltak évezredeken keresztül. A könyvben találhatunk néhány kiemelést ebből a gazdag palettából. Kötetek íródtak a témában, tényleg nehéz bármit is kiragadni ebből. A legfontosabb talán az, hogy gyakran a mérgező növények azok, melyek kis dózisban kardinális szerepet töltenek be gyógyítás tekintetében. S ha már mérgek, jöjjenek azok a növények, melyeket valóban mérgező hatásuk miatt kell megemlíteni, ugyanakkor segítettek az embereknek is. A "nyílmérgek és halbódítók" fejezetben szép számmal szerepelnek. 

 

Utána következnek a legendákból és mítoszokból ismert növények. Szó van a bibliai manna mibenlétéről, az aszfodéloszról, gyászvirágokról, mirtuszról és néhány érdekességről, köztük, az azóta szuper élelmiszerként is ismert amarántról. Hol lehetett volna kapni negyven éve amarántot a boltokban? 

 

Az utolsó fejezetben azokat a növényeket szedte csokorba Komlódi Magda, amiről jó, ha tudunk -szerinte. Itt kaptak helyet a népek címereiben szereplő növényekről szóló érdekességek, az ünnepek növényei és azok a környezetünkben is előforduló, úgy nevezett háztáji növények, melyek mérgezőek. Vigyázzunk a dieffenbachiákkal, a krotonokkal, primulákkal, korallcseresznyével, leanderekkel (eddig azt hittem, csak a fehér mérgező), ricinussal, tiszafa bogyójával, boróka hajtással, nadragulyákkal, beléndekkel, anyarozzsal, konkollyal és főleg a foltos bürökkel. Ez utóbbi meglátásom szerint a legveszélyesebb, hiszen kinézetre könnyen összetéveszthető a zamatos turbolyával, amit viszont gyűjteni szoktunk. A szerző sajnos itt pont nem tér ki a turbolyával való hasonlóságára, csak az ánizzsal és petrezselyemmel hozza kapcsolatba. 

 

A könyvnek egy huszárvágással van vége, hiányzik a zárszó vagy bármilyen lezárás. A kötet a Gondolat Zsebkönyvek sorozatában jelent meg 1987-ben. Ezek a könyvek 1974-1990 között megjelent, könnyen hozzáférhető, olcsó kiadványok voltak. A sorozat célja pedig, hogy  közérthető ismeretterjesztést adjon bizonyos témákban, úgy mint technika, csillagászat, biológia, kultúra, történelem, űrhajózás stb. Ennek tükrében kell kezelni ezt a könyvet is. Ma már sokkal könnyebben hozzáférünk ezekhez az ismeretekhez. Elég, ha csak az ismeretterjesztő tévécsatornákra gondolunk. A különleges növényekről pedig százával állnak rendelkezésre színes fotók is manapság. Sajnos a könyvben sok helyen nem is a legizgalmasabb növényekről van kép, meg nem is a legjobban felismerhető formájukban. Nem alapos egyetlen témában sem, inkább ízelítőt akar adni ebből is, abból is. De ettől még nem rossz, csak már nagyon más ütemben kapjuk az információt. Sajnáltam, hogy több ismeretlen növényről ír a szerző, amiről kép sincs, de még csak magyar neve sem volt. Ezeket viszont már hiba volt beválogatni a kötetben, ha már úgyis a bőség zavarával küzdünk.

 

Sajnos ez a könyv is szétesett a végére a kezem között, a ragasztás elöregedett. Ha elképzelem, hogy kisiskolásként, soha nem hallott növényekről vagy ismert növények titkairól olvashattam volna, egészen másként hatottak volna rám az itt olvasottak. Így is érdekes volt, találtam benne újdonságokat és emellett azt is izgalmasnak találtam, hogy milyen köztudottá vált sok dolog mára, ami akkoriban még nem volt közismert. Összességében tehát megéri átlapozni ezt a könyvet, ha ott lapul még valaki polcán.

 

Hozott pontszám: 4.5 (4/5) 

Eötvös Károly - Utazás a Balaton körül

Van bennünk némi elragadtatás, amikor a Balatonra gondolunk, és ez rám különösen igaz. Ezt a könyvet hosszú évekkel ezelőtt, nagy erőfeszítések árán szereztem be és erősen szégyelltem, hogy eddig még mindig nem kerítettem sort az elolvasására. Illetve akkortájt elkezdtem olvasni, de olyan messziről indult a téma, hogy türelmetlenségemben nem olvastam tovább. Hosszú idő után viszont ismét a Balatonhoz mentem nyaralni, így már januárban beterveztem, hogy régi adósságomat törlesztem Eötvös Károly felé. 

 

A könyv egy 1875-ös balatoni utazás emlékét hivatott megörökíteni, amit a szerző csak 1900-ban, huszonöt év távlatából vetett papírra. Akkoriban valami egészen mást jelentett a Balaton, mint, ahogy egészen mást jelentett a pihenni, netán üdülni kifejezés is. Ez az utazás tulajdonképpen egy fölfedezés volt, hiszen akkoriban a Balaton még nem volt igazán "fölfedezve" - írja maga a szerző is. Néhány kutatónak már tudomása volt a magyar tengerről, így Herman Ottó munkássága  kiterjedt a hal és madárvilág gazdagságára, Daday Jenő közel százötven fajta rákfajtát lokalizált a Balaton vízében, Lóczy Lajos, a Magyar Földrajzi Társaság jeles tagja és elnöke pedig Magyarország feltérképezését éppen a Balatonnal kezdte meg 1891-ben. "Azonban a halak, rákok, partok és mélységek még mindig nem a Balaton." - írja Eötvös. Hát akkor mi lehet a Balaton, és mit takarhat annak fölfedezése?

 

Öten indultak útnak, Salamon Ferenc, Gyulai Pál, Szilágyi Sándor, Nagy Miklós és Eötvös Károly. A kötet azonban mégsem ennek a tényleges utazásnak a története, sem időben, sem földrajzilag nem tekinthető egy turista útnak. A fejezetek tagolódása földrajzi egységekhez kötődik ugyan -az akarattyai vidékről indulnak-, de Eötvös meséi nem ragaszkodnak mereven az adott vidékhez. A szerző az anekdoták, történetek erejével építi fel ezt a vidéket. Szavai végtelen gyöngédséggel nyúlnak a balatoni vidék emberéhez, hírességeihez természeti kincseihez és földjének gazdagságához. Emlékezete parttalannak tűnik, mindenről tud mesélni egy ízeset.  Miközben soha nem hallott eseteken szórakoztam, volt bennem egy halk elégedetlenség, hogy én arra lettem volna kíváncsi, hogy ők mit láttak, milyen benyomásaik voltak, hogyan alakult át a többiekben is a Balatonhoz fűződő kapcsolat? Milyen érzéseik születtek? A kötetben olykor felbukkannak ilyen jellegű leírások is, de messze nem nevezhető útikönyvnek, útleírásnak.

 

Azon kívül, hogy a szerző tényleg nagy mesélő, stílusa, különösen tájleírásai a romantika kézjegyeit viselik. Gyakran elmélázik és gondolatai olyan dolgokon pihennek meg, melyek 130 év távlatából is  meglepően aktuálisak. "Hajdan nem volt kaszinó, nem volt újság, nem volt vasút. Otthon kellett lenni családi körben..." De fájón megmosolyogtam azt is, amikor a csárdák eltűnésén kesereg. "Hova lettek a csárdák? Hova tűnt el a csárdai élet? Gyermekkorom sok emlékét őrzi a csárda." 

Mesél nekünk arról az időszakról, amikor fürdői élet csak Füreden volt, ahová gyógyulni jártak az emberek, s ahol felépült az első csak magyar nyelven játszó színház. Eötvös meséje pedig folytatódik, ha utánaolvasunk, mi lett a közadakozásból felépült színház sorsa, hova lett az a hat jóniai oszlop, melyet  gróf Festetich László faragtatott ki saját bányájának kövéből. 

 

Ha tudni szeretnénk, hogy a szerző szerint melyik a világ legszebb vidéke, hogy miként zajlott egy badacsonyi szüret, hogy mijük volt a tihanyi barátoknak és még megszámlálhatatlan érdekességről is szívesen olvasnánk, akkor nyissuk ki a kötetet és lapozzunk bele. A fejezetek lazán kapcsolódó esszéfüzérek, önállóan is olvashatóak. A betyárvilág izgalmai talán manapság nem lelhetőek fel, de  a badacsonyi rengeteg magába fogadó sűrűjéből, a Szent György hegy néma, méltóságteljes nyugalmából talán kaphatunk még némi ízelítőt. Az már biztos, hogy mi nem járunk úgy, mint a könyv utazói, akik Szigliget elé érve, nem kaptak szállást, -hisz nem is volt hol-, s így arcukat kalapjukkal fedve be, egy lekaszált réten háltak. 

 

A Balaton arculata ugyan nagyon megváltozott a könyvben olvasottakhoz képest, de mégis hordoz magában valami mást, valami ősit. A Balaton Eötvös számára költészet, hagyomány, ábránd, a magyar ember ősi fészkének lenyomata, amiből azt hiszem, ma is felfedezhető még valamit. Ha el tudunk kicsit szakadni a gumimatracok és vízibiciklik bűvkörétől, ha néhány métert tudunk hátrálni a halsütödék és jégkásák világától, talán felfedezhetünk mindebből valamit. Nekem mindenképp varázslatossá tette az idei nyaralásomat, hiszen egyszerre voltam jelen és időben távol. 

 

Hozott pontszám: 4 

És ma már nem olyan nehéz hozzájutni a könyvhöz sem: 

https://mek.oszk.hu/04900/04924/html/