Annamarie irkál: Géczi János

Géczi János neve nem volt ismeretlen számomra, tavaly már beleolvastam "A rózsa labirintusa" című munkájába, mely a rózsa jelképének hagyományát kutatja. A varázslatos kiadvány ismeretgazdagságát gyönyörű illusztrációk fokozzák a tökéletesség szintjére. Mégis, akkora figyelmet igényelt tőlem, annyira aprólékos volt, hogy nem olvastam tovább. A muszlim kertekről szóló tanulmányának erénye pont az, hogy a témával ismerkedő számára megadja a megfelelő információt, de képes az ember olvasás közben egyben látni az egészet. Igaz, hiányoznak a színes képek, de a fekete-fehér illusztrációk segítenek magunk elé képzelni a leírtakat.

Számomra a kert magában hordozza a tökéletesség érzését. Sokszor megjelenik álmaimban, meditációim és vágyaim színtere is egyben. Szimbolikus értelemben is régóta használják a kultúrák és a vallások is. A kert a mindenség kicsinyített mása, a benne található élőlényeg egymásra utaltsága az univerzum létezőinek kapcsolatát tükrözi. Hosszasan lehetne tűnődni azon, hogy mi mindent jelent a körbe kerített, táplált, gondozott kert az idők kezdete óta, de az antik időktől kezdve, a bibliai kert motívumokon át minden megközelítésben van egy közös vonás, mégpedig a földi bőség.

Géczi János mielőtt rátérne a muszlim kertek sajátosságára arab forrásokra hivatkozva előbb röviden a földmívesség tudományának gyakorlati gyökereiről beszél. S bár a föld volt a muszlim világ fő gazdasági forrása, de ennek termékenysége elképzelhetetlen volt a víz jelenléte nélkül. A vízszegény vidékeken elképzelhetetlen volt a kert létrehozása és életben tartása. Ezért a szakszerű öntözés megoldása a kertekben megkívánta az uralkodók, a tudósok és a parasztok együttműködését. S ha megvan a földünk és a vizünk, akkor kezdődhet a kertészkedés. A muszlim világ városai a mecset köré épülő nagycsaládok, fallal körülvett létesítményei voltak. A települések közti természetes vagy mesterséges növényvilágot szívesen látogatták az emberek pihenés céljából is. Lassan ez a fauna beköltözött a városfalak közé, ahol zárt, intenzív eljárásokkal tartották fent őket. A szerző bemutatja azokat a gyümölcsöket, melyet részesei lettek a létfenntartásnak, majd beszél a kertészkedés elméletéről. A munka nem csupán a fagondozást és földművelést jelentette, hanem asztrológiai és mágikus ismereteket is követelt. A növények gondozásában figyelembe vették a bolygókkal való kapcsolatukat is, amiben a Hold állása meghatározó volt.

Lassan megérkezünk a kert szimbólumrendszerének ismertetéséhez. A kert modelljévé az a Paradicsomkert vált, mely a Koránban jelenik meg. A muszlim kert egyszerre képes esztétikai, morális és intellektuális megközelítést adni a hívőnek. Ebben szerepe van a kert geometriai szerkezetének is. A kert fogékonnyá teszi az embert az értékekre, melyeket az érzékszerveken keresztül fogadunk ugyan be, de ugyanakkor a szellemiség is megmutatkozik bennük. Ezzel a szemlélettel közelítünk a kert elemeinek megvizsgálásához. Természetesen megjelennek a könyvben a rózsák is. Nehéz lehetett a szerzőnek itt meghúzni a határt, hogy mit adjon tovább ebből a gazdag tudásanyagból.

Többféle muszlim kert létezett, voltak temetőkertek, paradicsomkertek, palotakertek, mediterránium kertjei, illetve a muszlim kertek történelmileg utolsőként létrejött változatai, az indiai muszlim kertek, melyeket a mogul uralkodók birodalmában hoztak létre. Ezek a kertművészet legszebb alkotásai, s egyidőben pompáztam az európai reneszánsz kertekkel. A tanulmány végén az Oszmán Birodalom kertjeiről esik szó.

A kötet mindvégig tárgyilagosan kezeli a kert témáját, és annak ellenére, hogy mind irodalmi, mind kulturális szempontból bemutatja a vallási életben és szimbólumrendszerében meghúzódó gazdag jelentéstartalmát, nem válik tanítássá. Viszont amiről ír, az alapjául szolgál annak, hogy mélyebb megértésekhez jussunk. Olyan, mint a meditáció tárgyának megismerése, ami nem jelenti magát a "megélést".

Bár megvettem a kötetet, utólag vettem észre, hogy itt is elolvasható: A muszlim kert

Hozott pontszám: 4

"A muszlim kertek ugyan történetileg igen változatos módon alakultak ki, s földrajzi területenként rendkívül eltérő formákban valósultak meg, mégis mutatkoznak bennük közös vonások. Ezekért nem a gyakran azonos növények, a hasonló növényhasználati módok, a nem ritkán megegyező agronómiai eljárások a felelősek, hanem az a szimbólumegyüttes, amelynek kialakulását a Korán és a hozzá társuló hagyomány szabályozta. A muszlim kertek a kereszténységétől eltérő szemlélet- és gondolkodásmódot, attól különböző mentalitást képviseltek: tulajdonosuk vágyakozását a tudásra és a hitre, melyek nem zárják ki, hanem feltételezik egymást. Ezek a kertek többnyire a Paradicsomot mintázzák - a földön."