Valami csoda és véletlen folytán, 2016-ban átléptem a bűvös 100-ast. Nevezetesen 113 könyvet olvastam. Azaz....
111 könyvet olvastam:
2 félbe hagytam.
34 magyar szerző volt.
38 nő,
65 férfi, a maradék válogatás volt.
18 novellás kötettel lettem olvasottabb,
4 mesekönyv volt közte,
5 ifjúsági,
3 verses kötet.
Önsegítő, hobbi és életmód kategóriából 14 könyvecske futott be.
Akkor most jöjjön a nemzetközi válogatott csapat:
japán, ukrán, finn, német, amerikai, guyanai, angol, mianmari, francia, skót, uruguayi, maláj, spanyol, kínai, vietnami, argentin, chilei, új-zélandi, orosz, svéd, kanadai, kirgiz, bolíviai, marokkói, dél-afrikai, észt, kenyai és holland tagok játszottak, azaz a magyaron kívül 28 különböző nemzetiség munkáját olvastam.
Idén sem hanyagoltam a hangoskönyveket, bár beszerzésük most lényegesen nehezebb volt, mint korábban. 13 hanganyag mászott idén a fülembe.
Az e-könyvek száma is növekedett. Nevezetesen 23 művet olvastam elektronikus formában, ami majdnem 20% -ot jelent. Úgy látszik kezdek hozzászokni a dologhoz.
29 könyvvel lettem gazdagabb, amiből 4-et kaptam ajándékba, 7-et Rukkolán keresztül kaptam, 1-et molyon cseréltem, 1-et a kismarosi buszmegálló könyvtárból kölcsönöztem, és csak 14-et vásároltam.
Legolvasottabb hónapom a január volt, amikor 16 könyvet faltam fel. Leggyérebb a november lett, a maga 4 kötetével. Mentségemre szóljon, hogy akkor volt egy félbehagyott könyvem!
Számos kihívásban vettem részt a molyon . Nekem pont elég volt, sőt sok is.
Sikeresen teljesítettem az igen izgalmas gyümölcsös kihívást, aminek kapcsán rengeteg gyümölcsöt gyűjtöttem a könyvekben. Ment volna több is, de a teljesítés után már kicsit leeresztettem. Nem is gondolnátok, mennyi gyümi lapul a sorok között.
Aztán megvolt a 2016-16 szerző- 16 nemzet kihívás is. Csak most számoltam össze, hogy tulajdonképpen 2029-ig jó lettem volna.
Vállaltam pár ifjúsági könyv, az Eufória című könyv, vietnami irodalmi könyvek, hirtelen felindulásból elkövetett könyvek elolvasását. Olvastam kortárs magyaroktól minimum tizenhármat.
Aztán volt egy igencsak nehéz kihívás, ami néha teljesen kikészített a mindennapos hajszolásával, ez az egy év novellákkal kihívás volt. Minden nap egy novella feladattal. Sokszor nem volt időm, fáradt voltam, nem volt kedvemre semmi. Ez nem volt egy egyszerű vállalás, és 2017-ben nem is csatlakozom a csapathoz, bár jó néhány novellát várólistára tettem.
Aztán a legszomorúbbat hagytam a végére. Február 5-én, a születésnapon előtt való napon elment közülünk Kőrösi Zoltán, kedvenc magyarom, ahogy nevezni szoktam, kedvenc magyar írómat. Részt vettem egy emlékolvasáson, bár ne kellett volna ilyennek lennie. Három könyvéből merítettem idén erőt. Engem ez viselt meg legjobban, bár kétségtelen, hogy 2016 bőven rabolta tőlünk nagyjainkat.
Igyekeznem kell, mert az alábbi kihívások futnak még számomra:
Nagy utazás, 80 könyvvel a világ körül. 80-ból 37-nél tartok, szóval van itt még feladat.
Aztán bekapcsolódtam a Spanyol Amerika feladatba, itt 8 könyvet kell elolvasni, amiből 7 megvan. Hú, már csak egy kell.
A Scolar Kiadóhoz kapcsolódó kihívás is elcsábított. Itt 9 könyvet kell elolvasni, ebből csak 3 van meg. Mondjuk már csak egy év van a teljesítésre.
Itt van még az Északi fény varázslatos című kihívása, ahol 5 könyvet kell elolvasni, amiből 4 meg is van. Egy izlandi szerzőre várok. Szerintem idén ez is meglesz.
Tervek a 2017-es évre:
1. A futó kihívásokban kitartani -ez menni fog
2.Több önsegítő, lelki fejlődést elősegítő könyvet kell olvasnom! -ebben gyönge voltam idén.
3.Több mesét kell olvasnom. Annyira jót tett nekem a mese, akkor meg miért lustálkodom?
4. Továbbra is figyelni fogok, hogy női szerzőket, és kortárs magyarokat is olvassak.
5. 2017-es kihívások 2017-17 nemzet-17 szerző . Várólista csökkentés 2017-ben. Ezzel a kihívással 2015-ben felsültem, ezért már 2016-ban nem is mertem rá vállalkozni. De most újult erővel látok neki.
6. Feltett szándékom, hogy több könyvet veszek elő a könyvespolcomról. Nem mernék vállalkozni a saját könyvek olvasottságának 80% -ra való feldagasztására, de titkon remélem, hogy sikerül. Nagyon szégyellem, hogy sok olvasatlan kiadvány várakozik a polcomon.
Körülbelül ennyi. Aztán jönnek majd az elcsábulások.
Amit még kiemelnék a 2016-os évvel kapcsolatban, hogy 5 könyvnek sikerült felkerülnie a kedvencek közé, ami nálam jelen pillanatban csak 45, szóval sok jó könyvvel találkoztam az elmúlt évben. Nevezetesen: Jevgenyij Vodolazkin: Laurosz, Csingiz Ajtmatov: A tengerparton futó tarka kutya, Tan Twan Eng: Az Esti ködök kertje, Charles Frazier: Hideghegy, J.M Coetzee:Barbárokra várva.
Ez volt a 2016-os év számokban, kicsit szárazabban, mint az évközbeni értékelésekben.
1.kép