"Frici elaludt, futott álmában, rezgett a bajusza, rángatózott a lába. Alvók futása – gondolta a tanár. – Milyen lehet az alvók futása?
Semmilyen."
Az idei tizenkettedik Szabó Magdám, és ismét csak egy eddig nem olvasott kötet. De nem teljesen ismeretlen, hiszen valahol a közepe táján rábukkantam egy novellára, amit már olvastam. Aztán jött még egy, végül rájöttem, hogy a Kakasszó hangoskönyvből valók voltak.
Bár nagyon szeretem a Molnár Piroska által felolvasott novellákat, most mégis jobban estek csak úgy magunkban a betűk. Így karácsony után, amikor az ember is kicsit összerendezettebb, élet és halál is más távlatokba helyezkedik. Ezekben az írásokban pedig a halálé lett a főszerep. Így vagy úgy, de mindegyik oda jut, vagy onnan indul, ahol az élet befejeződik. Mégsem tett szomorúvá az olvasás, mert Szabó Magda a tőle megszokott tisztelettel és a részletekben megbújó érzékeny odafigyeléssel dolgozott. Több gondolat kidolgozottabb formában megjelent egy-egy regényében. Például a Pilátusból ismert probléma, az időskori szülő sorsa, a Valami című novellában. Mindkét alkotás pazar!
Így az egész kötete elolvasása után, szívesen összeállítanám a magam "Kakasszavát".
Ismételten köszönet a DIA-nak, hogy elolvashattam a kötetet.
Hozott pontszám: 4/5
"Hogyan lesz az ember odabent öreg?"
"A valami ott járkált az utcában. Még nem volt bent, csak a ház körül járt, de az öregasszony tudta, hogy kívülről is le tudja emelni a biztonsági láncot, és tőle nem véd meg a telefon. A valami csak Olgától félt volna, de Olga elment, hátizsákot vitt, táskarádiót és körözöttet.
Ropogtatta az ujjait, fájt a válla. Már nem volt benne bizonyos, hogy nagyon fél-e a valamitől, vagy voltaképpen nem is bánja, ha jön."
Az idei tizenkettedik Szabó Magdám, és ismét csak egy eddig nem olvasott kötet. De nem teljesen ismeretlen, hiszen valahol a közepe táján rábukkantam egy novellára, amit már olvastam. Aztán jött még egy, végül rájöttem, hogy a Kakasszó hangoskönyvből valók voltak.
Bár nagyon szeretem a Molnár Piroska által felolvasott novellákat, most mégis jobban estek csak úgy magunkban a betűk. Így karácsony után, amikor az ember is kicsit összerendezettebb, élet és halál is más távlatokba helyezkedik. Ezekben az írásokban pedig a halálé lett a főszerep. Így vagy úgy, de mindegyik oda jut, vagy onnan indul, ahol az élet befejeződik. Mégsem tett szomorúvá az olvasás, mert Szabó Magda a tőle megszokott tisztelettel és a részletekben megbújó érzékeny odafigyeléssel dolgozott. Több gondolat kidolgozottabb formában megjelent egy-egy regényében. Például a Pilátusból ismert probléma, az időskori szülő sorsa, a Valami című novellában. Mindkét alkotás pazar!
Így az egész kötete elolvasása után, szívesen összeállítanám a magam "Kakasszavát".
Ismételten köszönet a DIA-nak, hogy elolvashattam a kötetet.
Hozott pontszám: 4/5
Szabó Magda |
"Hogyan lesz az ember odabent öreg?"
"A valami ott járkált az utcában. Még nem volt bent, csak a ház körül járt, de az öregasszony tudta, hogy kívülről is le tudja emelni a biztonsági láncot, és tőle nem véd meg a telefon. A valami csak Olgától félt volna, de Olga elment, hátizsákot vitt, táskarádiót és körözöttet.
Ropogtatta az ujjait, fájt a válla. Már nem volt benne bizonyos, hogy nagyon fél-e a valamitől, vagy voltaképpen nem is bánja, ha jön."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése