Körülbelül huszonöt - harminc évvel ezelőtt olvastam először arról egy német magazinban, hogy az értelmi intelligencia hányados (IQ) nem minden, és létezik egy olyan is, hogy érzelmi intelligencia hányados (EQ). Annak a cikknek emlékeim szerint az is volt a lényege, hogy az igazán hasznos teszt az, ami megmutatja, hogy melyik intelligenciád a fejlettebb, és ezt vedd figyelembe a pályaválasztás, munkavállalás kapcsán. Utána sokáig nem hallottam én olyat, hogy érzelmi intelligencia. Ez a helyzet mára alaposan megváltozott. Nem mondom, hogy fontosabb lenne az értelmi intelligenciánál, de egyre gyakrabban hallani róla.
Az érzelmi intelligencia valójában nem más, mint az érzelmeink érzékelésének, felismerésének, gondolkodással történő befolyásolásának és azok kezelésének képessége. Bizonyos megfogalmazás kettébontja a saját, illetve a másik ember érzelmeinek realizálását. Az viszont biztos, hogy ezeket a folyamatokat minden egyes pontján képesek vagyunk fejleszteni. Akár a felismerést, akár a kifejezést, sőt a befolyásolására is tehetünk kísérletet. Ezt már egészen kicsi korban el lehet kezdeni. A legtöbb szülő természetesen teljesen jól, ösztönből vezérelve kezeli ezeket a folyamatokat, de ha mégis szükségünk lenne egy kis segítségre, akkor Győri Bori és Szamarasz Vera Zoé kiadványát bátran ajánlom figyelmükbe.
Győri Bori etológus, és Szamarasz Vera Zoé pszichológus már évek óta a Kisladik alkotóműhely keretén belül foglalkoznak gyerekekkel, tartanak kreatív foglalkozásokat fesztiválokon, könyvesboltokban. Ez a foglalkoztatókönyv egy gyűjteménye annak, ahogyan családi keretek között az érzelmi intelligencia témát felvezethetjük.
A könyv első fele nem igényel olvasni tudást, de a feladatokat természetesen csak szülővel, beszélgetéssel egybekötve érdemes elvégezni. Az első kérdéseknél a gyermeknek önmagára kell figyelni, meghatározni, hogy mi a kedvenc színe, kedvenc reggelije, mivel alszik, mi a legkedvesebb kincse? Aztán lassan a testére kell irányítani a figyelmét, hogy milyen a haja, a szeme, és lerajzolni, hogy másoknak milyen a bőre, a szeme színe. A statikus állapotból a változás felé indulunk el a foglalkozások során. Ezután a család, a barátok felé vesszük az irányt, sőt eljutunk a veszekedésekig is. A 62 feladatot tartalmazó könyv olyan válaszokat vár a gyerekektől, hogy milyennek látják magukat, környezetüket, miben látják saját erősségeiket, gyengeségeiket? Milyen az, aki szomorú, aki vidám, felismeri-e a félelem vonásait egy arcon? Majd a feladatok a másságok elfogadásának irányába érzékenyítenek. Ebbe beletartozik a szegénység vagy a fogyatékosság kérdése is. Az egyik feladat például olyan játszótéri játék kigondolására kéri a gyereket, amit kerekesszékes barátjával együtt is tud használni! De számos hasonló izgalmas kihívást rejt a kötet.
Ahogyan azt lehetett érzékelni, a feladatok az egészen egyszerűtől indulnak el, majd válnak kicsit összetettebbé. Nem is a feladat lesz összetettebb, hanem az érzékelés folyamata az, ami nagyobb figyelmet igényel a kis lurkóktól. Van a könyvnek egy ilyen táguló fókusza, egyre nagyobb térben pásztáz, végül eljut egy képzeletbeli ország kigondolásához is.
Csodálatos lehet, ahogyan a fekete-fehér lapokat lassan megtöltik a színek. Az illusztrációkat Dániel András készítette, aki ismeri a Kuflikat, az tudja, hogy kiről beszélek. Szerintem a gyerekek szeretik ezeket a rajzokat, bízzunk bennük! De nem csak rajzolni, hanem vágni, ragasztani és mesélni is kell amellett, hogy foglalkozás közben a gyerek reflektál önmagára, érzéseire, vágyaira. Egyúttal megalkotja azt a szókincset is, ami az érzelmei kifejezéséhez kell. Az biztos, hogy én most nagyon szívesen lennék gyerek, és csinálnám ezeket az izgalmas dolgokat. A nyár jó alkalmát adhatja, hogy akár nyaralás közben egy ilyennel gazdagítsuk az együtt töltött időt. Ez már tipikus Hygge. Nem utolsó sorban a szülő is jobban megismerheti csimotáját.
De nem csak a szülőknek ajánlom a könyvet, hanem a pedagógusok, pszichológusok, óvodai és iskolai szociális segítők, fejlesztők, logopédusok, etika és hitoktatók is kitűnően hasznosíthatják a feladatlapokat. Egy-egy kép vagy ötlet, akár témája lehet egy egész prevenciós foglalkozásnak. Érdemes továbbgondolni a dolgot! Önelfogadás, önbizalom erősítés, kirekesztés, tolerancia, nyitottság és másság témakörében egyedülálló lehetőségeket biztosít segédanyagként is.
Hozott pontszám : 5
Sok hasonlóra lenne szükség! Nekem már be is indult a fantáziám!
Nagyon köszönjük a Csimota Kiadónak, hogy lehetővé tette a kiadvány megjelenését!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése