Igazságtalan lenne értékelnem ezt a könyvet, mert minden erőlködésem ellenére az 58.oldalig bírtam. Minden idegszálam tiltakozott az olvasottakkal szemben, ezen felül pedig meg kellett küzdenem a kiadvány küllemével szembeni előítéletemmel. Attól, hogy valami rövid, meg bevezető jellegű, attól még nem kellene ennyire…. Nem találok erre megfelelő szót. Ugyanis egyfelől az átadásban van valami primitív és hatásvadász. Az egész oldalas fejezet számtól kezdve, a fontosnak vélt szlogenek szintén oldalnyi kiemelésén át, azok megfogalmazásáig.
„Mi lenne, ha lenne egy átfogó térképünk önmagunkról és erről a szép új világról, amelyben találjuk magunkat?”
Bármennyire is szerettem volna befogadni az integrál szemlélet
témáját, melybe említés szinten már többször belefutottam, a fenti
mondat már nehezen engedett tovább.
Tartalmilag sem tükrözte a saját világképemet. Ken Wilber
megkíséreli az összes létező kultúra állításait az emberi lehetőségekről
számba venni és kiteríteni az asztalra. Utána ezek között megkeresni a
fejlődés kulcsmozzanatait, és tovább víve a feltételezést, mi lenne, ha
felhasználnánk ezek után az összes nagy hagyományt, hogy létrehozzunk
egy nagy-összetett, mindent magába foglaló térképet, mely ezeknek a
hagyományoknak az elemeit tartalmazza. Ez az intergál térkép. Ez a
térkép az összes ismeretet felhasználva végül öt egyszerű tényezőre
szűri le a komponenseket, hogy „feltárja és elősegítse az emberi
evolúciót. ” Ezt az integrál térképet az élet bármely területén
használhatjuk, legyen szó jogról, ökológiáról vagy pszichoterápiáról.
Abban segít, hogy bármely területén az életünknek erőforrásaink teljes
spektrumát kihasználhassuk, ezáltal sikeresek lehessünk. Másrészről
pedig fel tudjuk ismerni ezt az öt tényezőt saját tudatosságunkban.
Ennek a térképnek a másik neve IOR (Integral Operating System), vagyis
egy szoftver az életünkhöz.
Ami ezután következik, ott kezdtem lassan teljesen elveszíteni a
fonalat. Nagyon erőltetettnek, feleslegesnek éreztem ezt az egészet.
Intergál életmódgyakorlatok célja a saját tudatosságunk természetére
való felébredés. Mert, ahogy írja: „ A felébredett bölcs nem csak egy
India barlangjaiban vagy Tibet hegycsúcsain ücsörgő különlegesség.”
Nekem ez a gondolat és a megfogalmazása is rendkívül bántó és pökhendi.
Az intergál életmódgyakorlatok, ILP alapelvei egyszerűek, vegyük például
az elmét, a testet és a szellemet (erre a szintekre van felosztva az
ember nála) majd az ént, a kultúrát és a természetet, s ezeket
kombináljuk, akkor a felébredés és fejlődés kilenc lehetséges területét
kapjuk….
Nem szeretném ragozni, mert tényleg szembemegy mindennel, ami a
saját világnézetem. Másrészről attól tartok, hogy ez a kiadvány nem
segítette elő, hogy megértsek ebből az egészből bármit is.
Nem áll tőlem távol az egységben való szemlélet, hiszem, hogy a
beteljesülés vágya az egyik legerősebb hajtóerő bennünk, mégis úgy
érzem, hogy ez egy erőltetett rendszer, és minél bonyolultabb valami, annál
távolabb áll az igazságtól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése