„Anyám tehát tartotta bennem a lelket, nélküle odavesztem volna, táplálta belém a lelkierőt...A köldökzsinór működött.”
Egy
életre szóló, el nem szakítható köldökzsinór-kapcsolat. Anya és fia.
Két magányos, le nem győzhető harcos. Egymást éltetik. A fiú ereje az
anyjában van, s az anyát a fiú majdani sikere élteti. Szilárd
meggyőződéssel neveli egy dicsőséges jövőbe.
Romain Gary, közismertebb álnevén, Émile Ajar története ez.
Gyermekkorát Wilnóban, Moszkvában, Varsóban majd dél-Franciaországban,
Nizzában tölti. Tulajdonképpen egész gyermekkorát egy franciaországi úti cél lengi körül, amit frankomán anyja táplál benne. Látja fiát mint
híres hegedűművészt, balett táncost, matematikust, de miután sorra
kiderül tehetségtelensége, egyedüli mentsvárként az irodalom
fellegvárának megostromlása marad. Sőt, diplomata lesz a fiából- reméli
az anya, -Franciaország nagykövete. Romain Gary a későbbiekben valóban
híres író lesz, aki több álnéven publikál. Romain Gary valóban diplomata
is lesz. Bernben, Szófiában és Los Angeles-ben is szolgál. De előtte
fel kell nőnie, ami nem is olyan egyszerű egy ilyen határozott édesanya
mellett. Ha ez a történet egy fikció lenne, azt mondanám, hogy
hihetetlen egy figura volt ez a nő, de tudván, hogy önéletrajzi könyvről
van szó - az anya valós-, talán még lélegzetelállítóbb alakja. Erre
mondják, hogy a jég hátán is megél. Egy igazi „Kurázsi mama”. Nem nehéz
felismerni Émile Ajar Előttem az élet című, -egyik kedvenc
könyvem- főszereplőjét Róza mamát és a kis Momót. A semmiből teremti elő
a mindennapi betevő falatot, házal az értékeivel, majd egy francia
divatcég „valós” képviselőjeként árul kalapokat, ruhákat. Mikor a tönk
szélére kerülnek, mindent elvesztenek egy halálugrással Nizzában
kezdenek új életet. Romain szépen halad a tanulmányaiban, elvégzi a jogi
egyetemet, szabadidejében írogat, hogy beteljesíthesse anyja
látomásait, hogy híres író lesz és diplomata, de az ő életébe is belép a
világháború borzalma. Repülőtisztként szolgálja hazáját,
Franciaországot, s anyja hazafisága élteti a nehéz pillanatokban. Nehéz
pillanat pedig akad bőven. Sorra halnak meg honfitársai, érthetetlen
balesetek áldozatai lesznek barátai, többször csak a vak szerencse menti
meg életét. Ki, vagy mi tartja meg őt a létben? Romain hiszi, hogy az a
valaki az Anyja. Akár Afrikában, akár Angliában harcol, végig magán
érzi anyja tekintetét, cselekedeteinek egyetlen fokmérője az anyja.
Bármily cudar is volt Romain gyermekkora, bármily tragikus is volt a
háború rémálma, könyvéből nem a kiábrándultság árad, mindent beporoz egy
leheletfinom humor, az önirónia kaján mosolya. Lehetetlennek tartja az
életet humor nélkül.
Ez a könyv a már-már beteges anyai szeretet tanúja. Annak a szeretetnek, amely hihetetlen dolgokra teszi képessé az embert.
„Van valami különös szépség azokon a gyermekeken, akiket nagyon szeretnek. Nem vonalak és formát teszik ezt, és nem is a ruhától vagy a hajviselettől függ. Valami csodás fény van a hajukon: a simogató kéz nyoma. Csodás fény a szemükben: anyjuk értük sírt könnyeinek fénye. És a szavukban valami megvesztegető csengés: szerető szavaknak a visszhangja.” (Kosáryné Réz Lola-Filoména)
Hozott pontszám: 4/5
A kötetért köszönet a Park Kiadónak
Park Kiadó, Budapest 2012
Eredeti cím: La promesse de l'aube
Fordította: Bognár Róbert
Ár: 3500,-Ft
