Lerner, Harriet - Hívatlan vendégeink

 Félelem, szorongás, szégyen

 

Amikor 2005-ben megjelent ez a könyv, akkor még nem voltunk így elkényeztetve önismereti kiadványok tekintetében. Ajándékba kaptam, nem is nagyon értettem, hogy miért, nem voltam az a kifejezetten szorongós típus. Visszatekintve, akkoriban tényleg nem ismertem a szorongásnak és félelemnek azt a háttérben folyamatosan ott dünnyögő valóságát, amit a későbbiekben azonosítani véltem magamon. De magát a kifejezést sem használtuk annyira általánosan, mint manapság. Az önreflexiónk növekedett, vagy az utóbbi húsz év állított minket nagyobb kihívások elé? Talán mindkettő. A tény végül is az, hogy egyre gyakrabban kell szembesülnünk ezzel az érzéssel és egyre korábbi életszakaszban  jelenik meg. 

Ez a kötet átfogó és gyakorlatias képet ad a három hívatlan vendég megjelenéséről életünkben. Mondhatni, hogy nem is lehet igazán elkülöníteni őket, hiszen egyik a másik nyomában jár. Olvasmányos szinten kapjuk kézhez azokat a tényeket, melyek megnehezítik mindennapjainkat. A pszichológusnő részint betegei, részint pedig saját életéből begyűjtött példákkal illusztrálja mondandóját. Voltak közöttük igazán emlékezetes esetek, például, hogy gyógyult meg valaki egyetlen nap alatt a visszautasítás szorongásától. Természetesen ez inkább egy megmosolyogtató történet, mint gyógyítás, de a végeredményt nem kell lebecsülni azért! 

Aki elolvassa a könyvet, azt érezheti, hogy kezdi kicsit átlátni a dolgok működését, sok válasz is megérkezik elakadásaira. Azt gondolom, hogy sokaknak fog segíteni, de hogy melyik mondat és rész lesz az, ami jókor érkezik, azt képtelenség megjósolni. Mivel leginkább mesélős jellege van a műnek, így  nem lehet benne érezni a teljesítménykényszert, amely mindenáron adatokkal és számokkal akarja megerősíteni állításait.  Nagyon gazdag és szerteágazó helyzeteket járhatunk végig a legkisebb félelmektől a teljes szétesésen át a betegség és szenvedés végletéig. Kiemelném, hogy ez a szerző is szépen behúzza a könyvbe a változást és annak nehézségét. Ezt nagyra becsülöm, mert olyan könnyű kimondani, hogy "jó, akkor változz meg" , de ennek a tehernek a valódi súlyáról nem szabad elfeledkezni. Ha könnyű lenne a változás, akkor jellemzője is lenne az embernek. Mivel a szégyen és félelem kialakulása korai életszakaszhoz köthető, így teljesen egyértelmű, hogy az ezeket érintő változások megtétele a legnehezebb, és leginkább érinti a belső működésünket. Szóval csak szeretettel és empátiával tegyünk ilyen kemény kijelentéseket!

Őszinte és könnyen befogadható az  mód, ahogyan Harriet Lerner a témát taglalja. Van benne egy kis játékosság, s bármily komor is a könyv tárgya, az egészet áthatja ez a könnyedség. Talán nekem most nem tudott olyan sokat adni, hiszen már jó néhány hasonló anyagon végigrágtam magam, de ettől függetlenül jó szívvel ajánlom a téma iránt érdeklődőknek!

Hozott pontszám: 5

 

Harriet G.Lerner

"Az egészséges önbecsülés legfontosabb feltétele az, hogy erősségeinket és gyengeségeinket tárgyilagosan lássuk, és egyensúlyban lévőnek találjuk. Mindenkinek mindkettőből van éppen elég.Csakhogy aki fél vagy szorong, hajlamos szélsőségekre, és ezért történhet meg, hogy hol érzelmi csődtömegnek érzi magát, hol meg úgy tesz, mint akinek kutya baja, és az egész világ a barátja. A szorongás természetéből következik, hogy a szorongó ember képtelenné válik tárgyilagosan szemlélni önmaga folytonosan változó, bonyolult, csodálatos és egyben gyarló személyiségét. Aki pedig magát sem tudja tárgyilagosan látni, az nyilván másokat sem. "