Jankovics Emília - Jóságpöttyök

Jónak lenni jó, de csintalankodni szórakoztatóbb. Legalábbis annak, aki a csínyeket elköveti. Megijeszteni a kis tesót, összekötni egy osztálytárs cipőfűzőjét olyan vicces - gondolja Andris, történetünk főszereplője. Egészen addig, amíg valaki meg nem mutatja neki, hogy amíg ő nevetgél, a másikban mi játszódik le. Ezt az utat már számos mesehős megjárta, leginkább saját bőrükön tanulva valamiféle bosszú miatt. A Jóságpöttyök történetében azonban ez másként alakul. 

Az iskola közelében ugyanis megnyílik egy csodálatos cukrászda, ahol minden képzeletet felülmúló sütemények, torták és nyalánkságok kaphatóak. A gyerekek alig várják, hogy megkóstolhassanak valami finomságot a roskadozó polcokról. Nincs ez másként Andrissal sem, aki hamarosan meglátogatja ezt a csodaboltot. Ki is néz magának valami hatalmas, színes tortát, de amikor fizetni szeretne kiderül, hogy nem tud, hiába van pénze. Ebben a cukrászdában ugyanis jóságpöttyökkel kell fizetni, ami a gyerekek tenyerén terem láthatatlanul, amikor valami jót tesznek. A boltocska kedves cukrász nénije varázsporcukorral hinti meg a vásárlók tenyerét, ami megmutatja, hány jóságpötty van a gyerekek tenyerén. Gondolhatjuk, hogy a folyton bosszúságot okozó Andrisnak nem sok jó terem kis kezein. A kisfiú elhatározza, hogy megváltozik, hogy neki is legyenek jóságpöttyei. De ez nem is olyan könnyű annak, akinek csak úgy a semmiből ugranak elő a másikat bosszantó rossz ötletei. Jónak lenni nem egyszerű, nem is igazán tudja, hogyan kell jó cselekedeteket végezni. Szerencsére lesz valaki, aki ezen az úton elindítja. 

A bájos kis történet leginkább a 4-10 éves korosztályt szólítja meg egyszerű nyelvezetével, jól követhető cselekményével. A történet legnagyobb erősségének azt tartom, hogy hallgatói szinte vágyják a jóságot. Maga a cukrászda mint menedék, mint egy varázslatos sziget jelenik meg, és bár először a sütemény megszerzése Andris célja, utána megváltozik ő is. A jóság, a jó cselekedetek megtapasztalása számára is meghozza azt az élményt, hogy milyen jó osztozni a másikkal, milyen jó mosolyt fakasztani anya arcára, jóban lenni a testvérekkel, békében lenni és nem a büntetéstől szenvedni. Az önerőből elért cél egyben a gyerekek önbizalmát és önbecsülését is erősíti. A láthatatlan jóságpöttyök láthatóvá válása egyúttal azt is megerősíti a kicsikben, hogy sok jelenben elvégzett munka később termi meg gyümölcsét. Ezért mindenképp ajánlom a könyvet és nem csak olvasásra! Sok társához hasonlóan, ez a kiadvány is alapot nyújt egy esti mese utáni beszélgetéshez. Mondhatnám, hogy egyfajta érzékenyítő kiadvánnyal van dolgunk, mely egyúttal az érzelmi intelligencia fejlesztésében is segítséget adhat a szülőknek, nevelőknek. Egy 8 éves kisfiúnak olvastam fel a mesét, akit egyrészt beszippantott a történet hangulata, másrészt rögtön utána saját élményeivel kapcsolódott a hallottakhoz. A mesélést követő beszélgetés arra kanyargott, hogy vajon egy olyan nagyfiú, mint ő, milyen másfajta jó cselekedeteket tudna kieszelni? Ezért gondolom, hogy még egy 10 évesnek is érdekes lehet például az, hogy megfogalmazza saját, egyedi ötleteit.

Az olvasási élményt Tremmel Hudik Katalin festőművész finom ceruzarajzai gazdagítják.  

Hozott pontszám: 5

 

 

Részlet a könyvből (saját fotó)