Herbjørg Wassmo- Dina vagyok

Teljesen fel vagyok dúlva. Ez a könyv végre olyan érzelmeket piszkált fel bennem, amire mi olvasók mindig is várunk. Inkább azt mondom felindultság van bennem.

Dina kicsi lány még, amikor kíváncsisága, figyelmetlensége (?) következtében anyja halálát okozza. A történtek annyira megviselik az apát, hogy képtelen kezelni a helyzetet, a kislányt eltávolítja a házból. Nem a tanyasi élet, hanem ez a szeretetlenség az, ami véglegesen elvadítja Dinát. A lány nyers és érzéketlen lesz. Cselekedeteit a csupasz ösztönszerűség irányítja. Visszakerülve a családi házhoz apja nevelőt fogad mellé, aki megtanítja csellózni és zongorázni. Még a zene sem képes  lágyítani bármit is a karcos lányon. Fára mászik, van, hogy nem eszik, nem beszél. Férfiasan viselkedik, nadrágban, nyereg nélkül üli meg lovát, szavai parancsolóak, ellentmondást nem tűrőek. Viselkedése még ma is, nemhogy a XIX. század derekán felháborítóak. Amikor apja barátja,  az özvegy Jacob megpillantja a 15 éves lányt, combjai közt a csellóval, véglettesen beleszeret. Beleszeret? Nem. Megbabonázza a lány erotikus kisugárzása. Szeretni Dinát így nem lehet. Őt csak lassú, csendes jelenléttel és tisztességgel lehet majd megszeretni. Amint betölti  a 16. életévét Jacob feleségül veszi, és ő lesz Reinsnes új asszonya, bár az rögtön kiderül, hogy ő nem hajlandó a kor elvárásainak megfelelni. Vad ösztönösséggel éli meg szexualitását a nála jóval idősebb férfivel. Jacob azonban rejtélyes körülmények között egy nap életét veszti. Dina veszi át a gazdaság irányítását, és megörökli Jacob teher és kereskedelmi hajózását is. Egyúttal Jacob édesanyját,  Karen Anyát, Jacob első házasságából született gyermekét, Johant is, aki lelkésznek tanult. Lassan beindul ez az új élet a birtokon, élén Dinával, aki férfiakat meghazudtoló ügyességgel kézben tart mindent. Segítségére van az apai házból érkezett lovászfiú, Tomas is, aki hódolattal és szenvedéllyel követi Dina minden utasítását. Nils Jacob testvére a vegyeskereskedést vezeti, Anders pedig a tengeri kereskedelmet. Dina a férje halála után kb. 9 hónapra életet ad egy gyermeknek, Benjaminnak. A család magához veszi Stinét, a szoptató dajkát, aki egy megesett lapp lány, valamit annak lányát Hannat is. Érdekesen alakul az élet a gazdaságban ezzel az ellentmondást nem tűrő, erőszakos nővel, Dinával. Egy nap azonban ő maga is szerelembe esik. Új, ismeretlen, követelőző érzések kerítik hatalmába.

Hihetetlenül gazdag könyv ez. Nagyon különböző, de jól érthető személyiségek, érdekes figurák népesítik be ezt a norvég történetet. Igazából ezt tartom a regény legértékesebb momentumának. Dina személyisége az olvasóra is hat. Nem lehetsz közömbös. Bennem nem volt olyan, hogy szimpatikus vagy nem szimpatikus. Leginkább érdekes volt. Vonzott, és kutatói figyelemmel követtem, hogyan veszi az akadályokat. Hogy volt képes várni ez a nő, aki mindvégig hozzá volt szokva ösztönei azonnali kielégítésének, legyen szó testi vágyról, haragról vagy szánalomról.

A történet messze túlnyúlik  az 1840-es évek, skandináv patriarchális berendezkedésű családmodelljein. Nem lehet figyelmen kívül hagyni ezt az erős feminin érzékenységet. Dina igazságot akar szolgáltatni Stinének, akinek törvényén kívül született gyereket kell felnevelnie, átveszi a férfias szerepeket, olyanokat, mint a kereskedés bevételének felügyelete, sikkasztás leleplezés, megtorlás, magas profittal kecsegtető üzletek megkötése. Szóval nem kifejezetten a szivarozásban és gatyában mászkálás miatt éreztem ezeket. Erős, parancsoló stílusa már-már groteszk felnagyítása a családfői karaktereknek.

A történet stílusa is nagyon tetszett. Lassan csordogáló, nagyon részletgazdag leírások, rengeteg érzelmi megközelítésű bemutatás teszi plasztikussá Reinsnes mindennapjait. Emellett Dina állandóan reflektál önmagára. "Dina vagyok..." kezdetű megjegyzései azokat a vegyes, sokszor összefüggéstelen érzéseket mondja el, amit a lány folyamatosan átél. Halottai, akiknek száma egyre nő, nem hagyják el őt. Látja, érzi őket, kapcsolatban van velük.

Dinával szenvedtem. Nem tudtam őt utálni, mert megértettem, hogy bennem is van egy Dina. Amikor megkeményedik körülöttem a világ, amikor nincs, aki vigasztaljon, akkor bennem is előlép egy ilyen én. Az elemző, a realista, a maszkulin én. A könyörtelen, az irányító, a kemény nő. 

Nagyon várom, hogy sort tudjak keríteni a  folytatásra, ami sajnos egy gyomrossal indul, mert a Szerencse fia című könyvet bemutató fülszöveg hangyányit spoileresre sikeredett.