Bárcsak minden vár, kastély, emlékmű megismeréséhez kapcsolódna egy ilyen olvasmányos regény, sokkal jobban tudnánk értékelni a látottakat. (Sok évvel korábban megfogalmazódott bennem már egy hasonló gondolat, hogyha ismernénk egy-egy könyv, színmű megszületésének sztoriját, mennyivel szerethetőbb lenne számunkra mind.) A regény szálai 1847-ig vezetnek a múltba, amikor gróf Wenckheim József Antal 67 éves korában feleségül veszi az uradalom kulcsárnőjének 22 éves lányát, Scherz Krisztinát. 1849-ben megszületik leányuk, Wenckheim Krisztina, aki egyben a gróf egyetlen gyermeke is. Sajnos az édesanyja gyermekágyi lázban hamarosan életét veszti, így az apjára marad a kisleány nevelése. Nem sokra rá ő is meghal, így marad Krisztina 3 évesen árván, s lesz az ország leggazdagabb árvája is. A gazdag forrásanyagot felhasználva Bauer Barbara szépen felépíti a kislány életét. A történet egyik érdekessége, hogy a kor híres írója, Jókai Mór Wenckheim Antalról mintázza az "Egy magyar nábob" alakját. S még az is megtörtént eseményen alapul, hogy az unokaöcs koporsót küld nászajándékba a grófnak, hogy inkább a halálra gondoljon, ne nősülésen törje a fejét. Ez az érdekesség is belekerül a regénybe, mint ahogy Krisztina neveltetésének egész története. Az alig 8 éves leány saját versével köszönti Ferenc József uralkodó feleségét, Erzsébetet, akiben ez örök nyomot hagy. A valóság és a regény eseményei plasztikusan építik fel Krisztina alakját, amihez a szabadkígyósi kastélyban látottak értékes kiegészítőül szolgáltak. Magamban már szét sem tudom választani ezt a három forrást, olyan simán sodródtak eggyé.
A regény leginkább egy leányregény hangulatát kelti bennem, ha lennének modern pöttyös-csíkos könyvek, ennek mindenképp ott lenne a helye a sorban. Inkább a gyermekkort és felnőtté válást, illetve az első szerelmet mutatja be nekünk romantikus művében a szerző. A különleges személyiségű, okos és komoly gyermek Krisztina korának haladó szellemiségű, igazságos grófnőjévé válik majd. A rászorulók támogatása mindig fontos szerepet töltött be életében; árvaház, kórház és gimnázium építését is támogatta élete során. Ebben nagy segítsége volt férje, Frigyes is. Bár unokatestvérek voltak, nincs okunk feltételezni, hogy csupán érdekházasságról lett volna szó, hiszen hét gyermekük született. Ahogy a valóságban, úgy a kötetben is megjelennek a kor kiemelkedő személyiségei, többek közt a szabadkígyósi kastély tervezője, Ybl Miklós is.
A leggazdagabb árva című könyv időutazás, mely hűen mutatja be egy gyermek látószögéből az árvaság nehézségei mellett azt a felelősséget, melyet a felső osztályt vállalt jó esetben. Hiszen támogatásuk egyszerre volt a fejlődés motorja és a megélhetés lehetősége.
Hozott pontszám: 4,5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése