A könyv egy 1875-ös balatoni utazás emlékét hivatott megörökíteni, amit a szerző csak 1900-ban, huszonöt év távlatából vetett papírra. Akkoriban valami egészen mást jelentett a Balaton, mint, ahogy egészen mást jelentett a pihenni, netán üdülni kifejezés is. Ez az utazás tulajdonképpen egy fölfedezés volt, hiszen akkoriban a Balaton még nem volt igazán "fölfedezve" - írja maga a szerző is. Néhány kutatónak már tudomása volt a magyar tengerről, így Herman Ottó munkássága kiterjedt a hal és madárvilág gazdagságára, Daday Jenő közel százötven fajta rákfajtát lokalizált a Balaton vízében, Lóczy Lajos, a Magyar Földrajzi Társaság jeles tagja és elnöke pedig Magyarország feltérképezését éppen a Balatonnal kezdte meg 1891-ben. "Azonban a halak, rákok, partok és mélységek még mindig nem a Balaton." - írja Eötvös. Hát akkor mi lehet a Balaton, és mit takarhat annak fölfedezése?
Öten indultak útnak, Salamon Ferenc, Gyulai Pál, Szilágyi Sándor, Nagy Miklós és Eötvös Károly. A kötet azonban mégsem ennek a tényleges utazásnak a története, sem időben, sem földrajzilag nem tekinthető egy turista útnak. A fejezetek tagolódása földrajzi egységekhez kötődik ugyan -az akarattyai vidékről indulnak-, de Eötvös meséi nem ragaszkodnak mereven az adott vidékhez. A szerző az anekdoták, történetek erejével építi fel ezt a vidéket. Szavai végtelen gyöngédséggel nyúlnak a balatoni vidék emberéhez, hírességeihez természeti kincseihez és földjének gazdagságához. Emlékezete parttalannak tűnik, mindenről tud mesélni egy ízeset. Miközben soha nem hallott eseteken szórakoztam, volt bennem egy halk elégedetlenség, hogy én arra lettem volna kíváncsi, hogy ők mit láttak, milyen benyomásaik voltak, hogyan alakult át a többiekben is a Balatonhoz fűződő kapcsolat? Milyen érzéseik születtek? A kötetben olykor felbukkannak ilyen jellegű leírások is, de messze nem nevezhető útikönyvnek, útleírásnak.
Azon kívül, hogy a szerző tényleg nagy mesélő, stílusa, különösen tájleírásai a romantika kézjegyeit viselik. Gyakran elmélázik és gondolatai olyan dolgokon pihennek meg, melyek 130 év távlatából is meglepően aktuálisak. "Hajdan nem volt kaszinó, nem volt újság, nem volt vasút. Otthon kellett lenni családi körben..." De fájón megmosolyogtam azt is, amikor a csárdák eltűnésén kesereg. "Hova lettek a csárdák? Hova tűnt el a csárdai élet? Gyermekkorom sok emlékét őrzi a csárda."
Mesél nekünk arról az időszakról, amikor fürdői élet csak Füreden volt, ahová gyógyulni jártak az emberek, s ahol felépült az első csak magyar nyelven játszó színház. Eötvös meséje pedig folytatódik, ha utánaolvasunk, mi lett a közadakozásból felépült színház sorsa, hova lett az a hat jóniai oszlop, melyet gróf Festetich László faragtatott ki saját bányájának kövéből.
Ha tudni szeretnénk, hogy a szerző szerint melyik a világ legszebb vidéke, hogy miként zajlott egy badacsonyi szüret, hogy mijük volt a tihanyi barátoknak és még megszámlálhatatlan érdekességről is szívesen olvasnánk, akkor nyissuk ki a kötetet és lapozzunk bele. A fejezetek lazán kapcsolódó esszéfüzérek, önállóan is olvashatóak. A betyárvilág izgalmai talán manapság nem lelhetőek fel, de a badacsonyi rengeteg magába fogadó sűrűjéből, a Szent György hegy néma, méltóságteljes nyugalmából talán kaphatunk még némi ízelítőt. Az már biztos, hogy mi nem járunk úgy, mint a könyv utazói, akik Szigliget elé érve, nem kaptak szállást, -hisz nem is volt hol-, s így arcukat kalapjukkal fedve be, egy lekaszált réten háltak.
A Balaton arculata ugyan nagyon megváltozott a könyvben olvasottakhoz képest, de mégis hordoz magában valami mást, valami ősit. A Balaton Eötvös számára költészet, hagyomány, ábránd, a magyar ember ősi fészkének lenyomata, amiből azt hiszem, ma is felfedezhető még valamit. Ha el tudunk kicsit szakadni a gumimatracok és vízibiciklik bűvkörétől, ha néhány métert tudunk hátrálni a halsütödék és jégkásák világától, talán felfedezhetünk mindebből valamit. Nekem mindenképp varázslatossá tette az idei nyaralásomat, hiszen egyszerre voltam jelen és időben távol.
Hozott pontszám: 4
És ma már nem olyan nehéz hozzájutni a könyvhöz sem:
https://mek.oszk.hu/04900/04924/html/
