A két világháborút - ráadásul katonaként-, átélt Jünger 102 éves korában, 1998-ban halt meg. Élettörténete már önmagában is érdekes. Sajnos magyarul nehezen fellelhetőek könyvei, leginkább az Acélzivatarban, eredetileg 1920-ban megjelent frontnaplója ismert, valamint a Homokórák könyve, mely jóval filozofikusabb jellegű írás. Emellett a vegyes fogadtatásnak örvendő - számomra régóta várólistán levő könyve, a Márványszirteken közismert. Ha rákeresünk munkásságára, láthatjuk, hogy regényei mellett számos esszét, történetet, napló jellegű könyvet írt, melyekből mi csak morzsákhoz juthatunk hozzá. Az Ars Naturae rendszeres olvasójaként találkoztam nevével és írásaival, ez keltette fel az érdeklődésemet.
A naplózás és a nyilvánosságnak szánt útinaplózás tehát nem állt távol Ernst Jüngertől. Ebben a kicsiny, zsebben is elférő részben Olaszországban járunk, és a szerző főleg Szardínia szigetén töltött hónapjával ismerkedhetünk meg. Érdekes, hogy szinte közvetlenül Márai Sándor olaszországi, 1974-es naplója után olvastam. A két kötet között alapvető különbség, hogy Jünger útinaplót írt és leginkább idegenben töltött élményeinek jegyzeteli, míg Márai naplója "otthoni" környezetben játszódik.
Ami varázslatos volt ebben az olvasásban az az időutazás volt, amit a havas, hideg januárból élhettem át a májusi mediterráneumban. Teljesen mindegy a pontos helyszín és időpont meghatározás, mert amiről a szerző ír, az nem más, mint az idő megállítása. A sziget történelem előtti szakaszának lenyomata a Macomer környéki nurágik kőtornyai, amelyek részei az egymást követő korszakok szőtte mintázatnak, amik lehetővé teszik, hogy megragadjunk valamit abból, ami a hely igazi valósága. Nem tanulmányok vihetnek közelebb, hanem a letűnt korok jelenben lévő darabkáinak megtapasztalása. "Régi és új, az ember kétféle minősége, kétféle perspektíva; a régi állandóan jelen van, az új mindig is ott volt." Egy Illador-ként megjelölt helyen foglal albergót, szállást Jünger, hogy felvegye az itteniek ritmusát, azaz a Holddal vacsorázzon, hallgassa a déli vidámság meghitt zsivaját, egyszerű bútorok és tárgyak között, citromfák árnyékában ismerkedjen a napszámosok, pásztorok és foltozó vargák világával. Innen indulnak mindennapos sétái a tengerpartra, a falvakba, a sziklaszirtekre, ligetekbe. A biológus és a költő szavai járnak karöltve a lapokon, amikor beszámol arról, hogy miket látott, kivel találkozott az utakon. A fügekaktusz magas sövénye, a narancs, a japán naspolya, a burjánzó aloe nem csak feljegyzésre való adat, hanem annak felismerésére ad módot, hogy mi az, ami támaszt, védelmet és megnyugtató keretet adhat a vidéken. De ugyanígy tanít a merőlegesen tűző nap perzselő, mindent elsivatagosító ereje, a melankóliába tompuló déli időszak, ahol nem tehetünk mást, csak sziesztára hajtjuk fejünket, s bágyatagon nézzük és hallgatjuk az alig moccanó életet.
Jünger olyan utazó, aki kutató, aki a lényeget akarja meglátni a szulákkal benőtt romok között, aki képes nyitott szívvel befogadni a táj, az idők és az emberek nyújtotta dolgokat. Nem hajszolja az információkat, nem a mohó kutakodás vezeti, hanem lelassul a helyiek életének tempójára, kicsit része lesz az ő életüknek. Valamilyen szinten maga a könyv is kontemplatív; az elmélyülésben a szerző gondolatai és gyönyörű természeti képei segítenek. A kisebb kirándulások, utazások, találkozások emberekkel, szamarakkal, kecskékkel, gyíkokkal és még ki tudja mennyi csodás teremtménnyel, az új helyszínek, új lehetőségek és új felismerések folyamatosan tágítják az ember egységlátását és a mindenségben jelenlévő rendnek a megtapasztalását. A nyitott szívű olvasó ezt élheti át az útinaplót olvasva.
Hozott pontszám: 5
A nurági egy gránit- és bazaltkövekből, kötőanyag nélkül épült
köralapú, átlagosan 10 m magas épület, amelyből még ma is kb. 8000
található Szardínia szigetén (átlagban egy minden 3 km²-en). Rendeltetésük gyakorlatilag a mai napig nem tisztázott. Egyes
elméletek szerint kizárólag védelmi szerepet játszottak, de egyes
darabok templomként, a közösségi döntéshozás helyszíneként is
működhettek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése