A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyűjtemény. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyűjtemény. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. október 21., kedd

Wellness ​almanach

 Érezd jól magad mindennap

 

A wellness almanach egy meglehetősen súlyos, tekintélyt parancsoló kiadvány, alapvetően megköveteli, hogy milyen körülmények közt vegyük kézbe. Mert ezt nem dobjuk csak úgy be a táskánkba, hogy orvosnál várva lapozgassuk. A könyv szinte mágnesként ránt be egy kényelmes otthoni karosszékbe, azt szeretné, ha most minden egyebet kikapcsolnánk és csak rá figyelnénk.  S ha már a külsőségeknél tartunk, meg kell jegyezni, hogy szép, finom pasztell színeket használó illusztrációi is erősítik az otthonosság érzetét. 
 
A kötet olyan tekintetben almanach, hogy egy évet, havi lebontásban jár be. Nekem jobban tetszene a "kalendárium" kifejezés, bár el kell ismernem, hogy manapság egy ilyen kifejezéssel minden jobban eladható. Tartalmilag is ez -és az ehhez hasonló kiadványok-, kicsit olyan érzést keltenek bennem, mint a régi jóllét alapjainak felismerése és újbóli felfedezése és azok csokorba szedése. Tehát tényleg egy kincses kalendárium. 
 
Minden hónap az adott évszakkal való kapcsolódás lehetőségét emeli ki, miközben az önmagunkkal való találkozás lehetőségére is fókuszál. Tizenegyféle ikon jelzi, hogy milyen ötletekkel találkozunk egy-egy oldalon. Így vannak elmélkedések, rituálék, naplózás, meditáció, csillagles, alkotás, természet, mozgás, hála, recept és vizualizáció. Nem minden napra van feladat, havi 10-12 bejegyzés található körülbelül. Ezt a wellness kifejezést én inkább a jólléttel fordítottam magamban, mi segít, hogy jól érezzem magam a bőrömben és még az egészségemet is szolgálja. Nagyon sokszor jelenik meg a mindfulness, a jelenben levés kifejezése is a lapokon, mintha korunk emberének ezt értenie, tudnia kéne. (Tapasztalatom szerint sokan nem tudják mi ez az egész hókuszpókusz, májdfulnessz, velbiing, spá és társai. A velnessz talán már befészkelte magát a köztudatba, amikor hétvégén elmegyünk egy szállóba és fürdő is van.)
 
Ami kifejezetten tetszett ebben a könyvben, hogy a belső békénk és jóllétünk egyik fontos elemeként sokszor említi a kötet a szociális kapcsolatoknak a jelentőségét. A legkülönfélébb helyeken jelenhet ez meg, például egy "magcsere" program jut eszembe a könyvből. Mondom én, hogy a régiek tudták ezeket, hiszen a magok cseréje nem új keletű dolog.  
 
Tulajdonképpen egy hatalmas és tartalmas ötletbörzét foglal magába a kiadvány. Szerzőt ugyan nem találtam, csak néhány fejezetnél van forrásmegjelölés. Amivel viszont semmit nem tudtam kezdeni, az a csillagászattal foglalkozó részék. 
 
Könyvtárból kölcsönöztem ki, mert már korábban egy könyvesboltban  kinéztem magamnak, így nem egy év alatt, hanem körülbelül egy hét alatt jártam be a kijelölt utat. Nem is valósítottam meg belőle semmit, inkább a tartalommal szerettem  volna most ismerkedni. Ha mondjuk itt lenne a polcomon, akkor biztos kinyitnám néha és hideg, őszi-téli estéken szívesen lapozgatnám ezt a gyűjteményt. 
 
Hozott pontszám: 5 
 
 
 
 

2025. április 1., kedd

Boldizsár Ildikó (szerk.) - Mesék ​a csodakertről

 "A föld megtanít emlékezni...
Megtanít a tiszteletre,
Legyek olyan, mint a fák rügye.
A föld megtanít törődni.
Megtanít a szeretetre - 
adjak úgy, ahogy ő ad életet..."                                                                   (amerikai fekeláb törzs, Szántai Zsolt fordítása)

 

2019-ben Áfra János és Závada Péter költők útjára indították a "Művészek a klímatudatosságért" elnevezésű összművészeti kezdeményezést,  hogy egyre szélesebb körben hívják fel a figyelmet a közelgő ökológiai katasztrófával kapcsolatos egyéni és közösségi felelősségvállalásra. A kezdeményezéshez az elsők között csatlakozott a Metamorphoses Meseterápiás Egyesület, hogy kivegye részét a munkából. Mi mást is használt volna ehhez, mint a meséket?
A teremtésmítoszok, a varázs - és eredetmagyarázó mesék kezdetek óta hirdetik az organikus és harmonikus, a legmesszebbmenőkig ökologikus szemléletű kapcsolatot az ember és a világ között. Az igazi mesehősök mindig arra törekszenek, hogy szót értsenek a természet elemeivel, és kalandjaik során mi is tanúi lehetünk az egykori idealisztikus, kiegyensúlyozott viszonynak.

Hogyan képes a mese segíteni ebben a kilátástalannak tűnő helyzetben? 

Először is, már maga a mesehallgatás is gyógyítóan hat. Elmeséli azt az időt, amikor még megvolt ez a harmónia. A kötet négy fejezete közül az elsőben található gyűjtemény arról mesél, amikor még rendben mentek a dolgok.  Az itt található tizenkét mese a legkülönbözőbb vidékről hozza ugyanezt az ősi tudást. Van itt manysi, japán, afrikai, indián és magyar mese egyaránt. Ezek közül számomra a legkedvesebb "Az útelágazáson álló fa"  című japán mese volt. 

Másrészről a mese működhet úgy, mint egy kút, ami egyre mélyebb szintre engedi az embert. Ezen a szinten már magunkra ismerhetünk a történetekben. A második fejezet az ember és állatok közti szövetségről mesél. Koreai, üzbég, lakota, eszkimó, izlandi mesék színesítik a sort. Ebben a tízes csomagban egy belorusz népmese, "A sánta vadrucácska" érintett meg legjobban, mely magában hordoz már a gyógyulásból is egy apró szikrácskát. 

A harmadik fejezetben arról olvashatunk, hogy mit kapott az ember a természettől. Tizenöt mesét tartalmaz ez a rész, s jócskán van benne szívet melengető történet. Itt is egy belorusz mesét csillagoztam meg. "A mindentudó hlopec" című mese főhőse mindenre tudni akarja a választ, de amikor a Nap a fejébe világítva megadja a válaszokat, a legény azt érzi, hogy kihűlt a szíve. Minek kell vajon visszatérnie az emberbe, hogy melegség járja át? 

A negyedik fejezet tizenhét meséje a megbomlott egyensúly címet viseli. Itt már több harcról, viszályról, bosszúról és figyelmetlenségről  is olvashatunk.  Ebből a blokkból nem választottam ki egyet se, de ugyancsak a világ minden részéről érkeztek a mesék. Etióp, német, afrikai, tanganyikai, dolgan, vogul-manysi, kirgisz, tibeti forrásból származó meséket tartalmaz többek közt ez a fejezet.

Végül az utolsó fejezet - És ahogy újra rendbe mehetne -, csupán két mesét tartalmaz, de mindkettő egy csoda. "Az első templom" talmud legenda nyomán született történet volt az idei évkezdésem ajándéka. Megmelengeti az ember szívét, akárcsak annak a reménye, hogy még minden rendbe hozható ökológiai szinten is. De ahhoz az kell, hogy olyan erők hassák át a világot, mint amilyen az utolsó mese hőseinek szívében lakik. "A csodakert" kazah mesében vagyok azóta is, és legszívesebben el sem mennék innen. Gyertek el inkább ti is, legyünk itt minél többen! 

Mivel közel három hónapig olvastam ezeket a meséket, elmondhatom, hogy teljesen átmosott ez a mágikus világ. Emlékeztetett arra, amit valaha mindannyian tudtunk, hogy ember, állat, növény és a föld minden kincse egymás mellett tudott élni úgy, hogy táplálta és nem kihasználta egymást. Szép válogatás lett ez az 56 mese, bár tudom, hogy nagyon nehéz lehetett meghúzni a határt és kizárni több, idevaló történetet is.

Bizony, ez nem egy illusztrált, rövidített változatokat tartalmazó mesegyűjtemény, hanem Boldizsár Ildikó törekedett arra, hogy a mesék eredeti forrásukból kerüljenek a kötetbe. Ez nem jelenti azt, hogy ne kötné le a gyerekeket. Én magam második osztályos gyerekeknek élőszavas mesében adtam elő a "Téli mese" című, finn népmesét. Teljesen elvarázsolódtak, ki sem akartak jönni az erdőből, s közben átéltük, hogyan tudunk a legnagyobb szélviharban is talpon maradni, hogyan maradhat körülöttünk örök tavasz. 


Hozott pontszám: 5