2017. december 29., péntek

Összegzés 2017




Izgalmas, és ismét rendkívül vegyes év van a hátam mögött olvasás tekintetében.
Sok jó ötlettel, szándékkal vágtam neki az új évnek, van, ami sikerült, és ...nos igen, nem egy dolgot elbuktam.

Olvasás tekintetében mindenképp rekordot döntöttem, mert 151 könyvet tettem magamévá, így vagy úgy.
Ebből 87 magyar szerző tollából született. Erre rendkívül büszke vagyok, mert nagyon sokszor elcsábulok. A maradék 63 könyv külföldi szerzőtől származik, ami azért nagy szó, mert idén is részt vettem egy molyos kihíváson, 2017-17 szerző -17  nemzet, aminek a célkitűzése, hogy 17 különböző nemzetiségű író művét kell elolvasni. Ahogy nézem ebben az évben júliusban megvolt a díszes társaság: 
Japán, dán, norvég, izlandi, Antigua és Barbuda-i, brit, cseh, magyar, perui, chilei, finn, osztrák, orosz, észak-koreai, afgán, mozambiki, azeri, spanyol, grúz, skót, dél-koreai könyveket olvastam.  A későbbiekben jött még ezekhez: amerikai, francia, olasz, örmény, argentin, svéd, ciprusi és  német  alkotás. Tehát nem is olyan nehéz 25 nemzet kiadványát megismerni. Azért elárulom, hogy volt egy kubai, amit fel kellett adnom. Mivel 2020-ig 80 könyvvel kell végig barangolnom a világot (jobb híján), ezért a 2018-as években is új országokat vettem górcső alá. Mindig figyelem a nemek arányát is, ez még abból az időszakból jön,amikor nagyon kevés női szerzőt olvastam. Idén: 50 hölgy és 86 férfi lett a nemek aránya. A maradék vegyes. 
Versek! Idén igyekeztem rendesen szemezgetni költőinktől is, de most csak azokat jelzem itt, akiket végig is olvastam. Ez éppen 10 kötet.
Tavaly részt vettem egy minden napra egy novella játékon, amit sikerült is teljesítenem. Idén erre már nem vállalkoztam, de így is olvastam  19 novellás kötet félét. Viszont belementem egy minden napra egy mese kihívásba, aminek kapcsán 8 mesekönyvet olvastam el. Ennek a kategóriának viszonylag kötöttek voltak a szabályai, így műmesét nem lehetett olvasni. Tehát mesekönyvet összesen 20-at olvastam magam szórakoztatására, és a gyerekeknek a munkahelyemen. 

A hangoskönyvek is támogattak abban, hogy ez a mennyiség összejöjjön, szám szerint: 30 kiadvány, vagy egyéni felvétel. Ez azért lényeges elem, mert sokat gyalogolok, és akkor sem kell irodalom nélkül maradnom. Itt súgom meg halkan, hogy év eleji fogadalmam, "-Nem közlekedek tömegközlekedéssel, csak gyalog!"  nagyjából összejött. 

Nagy változás volt az életemben, hogy két csapat is kiválasztott, hogy értékeljek, hangzatosan: zsűrizzek idei megjelenésű, magyar szerzők munkáit. Így aztán széppróza és ifjúsági irodalom kategóriában olvastam többet a szokásosnál. Igyekszem a feladathoz felnőni, majd meglátjuk, hogyan sikerül.

Ennek kapcsán viszont el is buktam dolgokat. Ilyen vereség volt, a saját könyvek olvasottságának növelése. 21 saját könyvet kellett volna elolvasnom. Rémes! Azt sem tett jót, hogy 94 könyvet gyűjtöttem be idén is. Rendre adom őket tovább, de az arányok így is romlanak. Körülbelül 50 könyvet ajándékoztam, hagytam, adtam el. Negatívumokról ennyit!

Most pedig jöjjenek azok, amikre érdemes odafigyelni!

Kedvenc lett ebben az évben 3 könyv. Kicsit szűkmarkú vagyok, tudom. Az egyik Száraz Miklós György - Az Ezüst Macska kötete,  a másik a norvég írónő Herbjorg Wassmo Dina vagyok könyve, a harmadik pedig, Az angol beteg Michael Ondaatje tollából. Ezekről már írtam bővebben, most nem teszem meg.

 Igazi könyv félbehagyásom csak kettő volt, ezek nagyon nem tetszettek: Cserna Szabó András Szíved helyén épül már a szép Halálcsillag, ez viszonylag sokat kapott tőlem, mert majdnem a feléig jutottam, viszont Pedro Juan Gutiérrez Piszkos havannai trilógiájának első tíz oldalán annyi nemi váladékot kaptam, ami egy életre elég volt. Nem is tudom mi lesz, mert kubai szerzők magyarul megjelent könyvei alatt nem hajlanak meg a könyvespolcok. 

Önsegítő könyv kategóriában idén szűkös volt a felhozatal, csak 6 ilyen témájú kiadványban mélyedtem el, de cserébe számos blog bejegyzéseiben próbáltam építgetni azt a "belső várkastélyt". Mondjuk meg is látszik rajtam ennek hiánya. Stop!

Ami újdonságnak számított ezen felül, az az orosz irodalommal való kapcsolatfelvétel volt. Nem tagadom, hogy ebben is egy moly hatását lehet érezni, de mit csináljuk, ha ennyire inspirálóak a bejegyzései. Nos, szakítva a régi beidegződésekkel elővettem egy pár szovjet irodalmat. Igazából csak hatot, de ennyit sem olvastam volna magamtól. Azt hittem több volt.

Amik nem lettek kedvencek, de nagyon kiemelkedő alkotások voltak, és bátram merem ajánlani, azok a következők:
Linn Ullmann- A nyugtalanok Ingmar Bergmann egyik kedvenc rendezőm életének utolsó időszakáról szól, amit lánya vetett papírra. Intim, érdekes, meghitt. 
Cserna Szabó András- Veszett paradicsom novellái például mind tetszettek.
B.Kéry Ilona - Kertem című könyve egy régi darab. Nem is igazán szépirodalom, inkább olyan önéletrajzi jellegű. Borsos Miklós szobrásszal való házasságáról, a fészekrakásról, régi időkről szól, amikor még a Balaton is érintetlen tündérvilág volt. 
Pak-Van Sza -Annak az ősznek három napja nem is értem miért nem lett kedvenc, de nagyon érdekes világot mutat be Észak Korea női sorsaiból szemezgetve. 
Atiq Rahimi -Türelemkő, egy vékony kötet, amit egy óra alatt el lehet olvasni, de elfelejteni soha nem fogjuk. 
És itt van Javier Marías Szívem fehér könyve, ami szintén mélyfúrás volt, az egyik legkatartikusabb szépirodalmi alkotás volt idén. 
Han Kang- A növényevő szintén kedves volt nekem, bár elég megosztó könyv az egyéni szabadságról. 
Závada Pál -Egy piaci nap kötetét is ajánlanám. Azt hittem keresztülszalad rajtam, de nem. Szépen  betokosodott.
Aztán mindenképp figyelemre méltó Marilin Robinson -Lila kötete, tőle mindenképp szeretnék még olvasni!
Nem is leszek képes befejezni ezt a hosszú sorozatot, mert annyi-annyi értékes dologgal találkoztam idén.

Magyarok közül mindenképp olvasásra ajánlom Vida Gábor- Egy dadogás történetét, Gerlóczy Mártonnak a Mikecs Annáját, Tompa Andreának az Omerta című könyvét,  és az ifjúsági kategóriából Varga Írisz Dóra első szárnypróbálgatását, az Örökséget, L.I. Lázár- Rejtőzködő kavicsokat, és természetesen Ambróczy báró eseteit minden mennyiségben Böszörményi Gyulától. De itt van még Györffy Ákos Hegyi füzete, egy kis kontemplatív hangulatnak.

Kimaradt még Byatt -Mindenem című monumentális alkotása, mely a jól ismert Költői szerelem című film alapjául szolgáló könyv lírai alapja. Nagyon szép, lassú, érzékeny könyv.

Megállok, mert még mindig csak ajánlanék, ajánlanék... 

A jövőről még nem is beszéltem....



Köszönöm, hogy velem voltatok ebben az évben, és nagyon boldog, örömökben, szeretetben gazdag, reményteli új esztendőt kívánok, sok-sok szabadidővel,  lelkesítő dolgokkal!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése