Az elmúlt években szorgalmasan olvastam a gyermek és ifjúsági kategóriába tartozó kortárs magyar írók szerzeményeit. Tavaly egyéb elfoglaltságaim miatt lassítani kellett a tempón és szűkíteni a könyvek listáját, így sajnos jóval kevesebb történettel ismerkedtem meg. De a csodaszarvas regéjének témája olyan hívószó nálam, aminek nehezen tudok ellenállni. Kíváncsi voltam, hogyan közelít a közkedvelt, meseszerű regéhez Acsai Roland, mi az, amivel többet vagy mást kínált és egyáltalán kit választott célközönségének?
Magor egy iskolai kiránduláson leszakad osztályától, az erdőben reked és egy kisebb baleset miatt lezuhan egy sziklaperemről. Ekkor veszi kezdetét egy furcsa álom vagy valóság? Csodaszarvassal, táltosokkal, ördögfiókákkal és egy sárkánnyal. De mindenképp egy olyan világgal, ahol még létezett az átjárhatóság a föld, az ég és az alvilág között. A testvérpár Hunor és Magor összetűzésbe kerülnek féltestvérükkel, Köménnyel. Tettük következményeként menekülniük kell, hátra hagyva szeretett apjukat, Nimródot és édesanyjukat, Enéh-t. Útjukat a helyi táltos szép reményű jóslata vezérli, ami szerint találnak maguknak egy új hazát, lesz szép földjük és párjuk is. A végeláthatatlan erdőkben egy szarvastehén, egy csodaszarvas az iránytűjük. Először üldözik, majd inkább követik őt, mert rájönnek, hogy az állat segíteni akarja őket. Az út egyetlen része sem egyszerű, számos próbát kell kiállniuk. A kihívásokkal való megküzdés fokozatosan férfivé érleli a fiúkat.
A csodaszarvas történetének regényes kibontása minden korcsoport számára érdekes vállalkozás lehet. A szerző ebben a kötetben a kisiskolás korosztályt célozta meg. A cselekmény egyszerű levezetésű, jól követhető. A karakterek ábrázolása nem túl mély vagy részletes, mégis ad annyi képet, mely segítségével az olvasó megalkothatja a kicsit saját, mégis kicsit tipikus főhőseit. A cselekmény beindítója az örökzöld téma, a testvérféltékenység szintén a kisdiákok érzékenységéhez igazodik, szerintem átérezhető számukra a helyzet, amibe a mondai testvérpár keveredett. A történet lényeges mondandója a bátorság, tisztesség és tisztelet csokrába rendezhető, ami szintén jó táptalaja a 6-11 éves gyerekek etikai fejlődésének. Az ősi rege mesés elemekkel való kiegészítése még plasztikusabbá teszi azt az erkölcsi küzdelmet, melyet a főhősöknek meg kell harcolni. Igazából ezáltal át is helyeződött a nagy összecsapás ábrázolása a jelképes alakok világába. Én itt egy picit több krízist, vagy erőteljesebb viaskodást is helyénvalónak éreztem volna, kicsit kimaradt nekem az izgalom. Viszont Hunor és Magor jellemfejlődése jó igazolás arra, hogy a küzdelem, bátorság és felelősségvállalás meghozza méltó gyümölcsét.
A szépséges természeti képek harmóniájába beoltott modern szál, korunk ifjú olvasóit is elvarázsolják talán, és akárcsak Magor, elhagyják egy időre mobiltelefonjukat, hogy egy izgalmas kalandban vegyenek részt, medvével, farkassal vagy sólyommal. A humorral átszőtt történet alkalmas lehet a magyarok ősi mítoszának megismerésére, ezért jó szívvel ajánlom a regényt már a nagycsoportos óvodás kortól. A folytatásos történetek olvasását egy ilyen korú gyerek nagyon élvezi. Amíg a szülő olvas, addig a gyerkőc elmélázhat Bölecz Lilla finom vonalvezetésű, fekete-fehér illusztrációi felett.
Hozott pontszám: 4,5
"A csodaszarvas az a vad, amit a legkönnyebb követni, de a legnehezebb elejteni."
"Ha az ember még jobban hallgatózott, már olyan zajokat is meghallott, amiket fizikailag képtelenség. A fű növésének dalolását, a fák derekának ropogását, a madárfiókák pihegését, a föld szívének dobogását és az ég sóhajtását."
"Anyó egy rozoga, fából készült viskóban lakott, amit még az ördögök ácsoltak neki, és ez meg is látszott rajta. A kunyhó egy apró tavacska mellett állt, amit békalencse és békanyál fedett. A vasorrú bába egyébként csak azért költözött a tó mellé, mert ez volt a legideálisabb hely a békája számára. Ő maga nem kedvelte a vizet, mert az orra berozsdásodott tőle."
"Én még fiatal vagyok(…) Atya sem akarok még lenni, nemhogy ős!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése