Elizabeth Davis - Carol Leonard : Életkör - A női lét tizenhárom archetípusa

Picit eltűntem, de vizsgaidőszak van, meg karácsonyra készültünk, amit sikerült is elolvasnom, arról meg időm nem volt írni. Viszont Elisabeth Davis és Carol Leonard könyvéről akkor is írnom kell, ha épp nyakig el vagyok havazva, mert ez egy fontos, ámde zavarba ejtő könyv. Elég tisztességes tudathasadást okozott bennem, komoly vitákat rendeztem saját magammal. Megpróbálom bemutatni a kötetet és mint könyvet értékelni, aztán ebbe a belső csatározásba is bevezetlek titeket. 

Az Életkör című könyvre egyik ismerősöm hívta fel a figyelmemet, akivel a "véletlen" folytán kerültünk egy művészetterápiás csoportba. Általában nem tartom fontosnak bemutatni az ilyen jellegű körülményeket, de ez alkalommal számomra ez is fontos volt. A csoportba nyolc különböző korú és életállapotú lánnyal járok. Magamban így hívom őket, magunkat: lányok, csajok. Az élet különböző területéről, az ország különböző részéről jöttünk, mindannyian művészetterápiás foglalkoztatók (terapeuták) leszünk, de ezen kívül összeköt bennünket más is, az, hogy nők vagyunk. A képzés során egyre hangsúlyosabbá válik az, hogy megismerjük azt a nem elhanyagolható dolgot, mit jelent nőnek lenni, hogyan éljük meg, mi lakozik bennünk valójában? Természetesen a férfi oldal ugyanilyen fontos, de jelenleg én még csak itt tartok ebben a történetben. Az adott kultúra, a családi neveltetés és a társadalmi szerepleosztások is nagyban befolyásolják azt, hogy mit gondolunk a saját nemünkről. De ez az önreflexió állandóan változik, és ez így van rendjén, hiszen mi magunk is változunk nő-ségünkben. Erről szól a szerzőpáros könyve. 

Elizabeth Davis és Carol Leonard mindketten tanárok, bábák és a női spiritualizmus gyakorlói, akik munkájuk kapcsán többször futottak össze konferenciákon, megbeszéléseken. A hamar kialakult szimpátia, a közös érdeklődési kör, világnézet és nem utolsó sorban a közös cél okán született meg ez a könyv, mely a nők életben betöltött feladatait és szerepeit vizsgálja végig. A letűnt korok istennőit tanulmányozták, s ennek kapcsán született meg bennük az a vélemény, hogy életünk során tizenhárom női archetípus jelenik meg bennünk. Megközelítésükre jellemző, hogy a női lét egészét tisztelet övezi, nem csupán a reproduktív jogaikat. A fejezetek nyomon követik, hogyan vonul végig ez a szentség a női léten, ha megfosztjuk a kultúrkörnyezet rátelepedett sallangjától. Azt jól tudjuk, hogy a mai világban az Értelem az úr. Viszont a nők önmeghatározása évszázadok óta a természethez kötődő intuitív tudás misztériumában áll. Ez a tudás mélyreható, ösztönös és átörökíthető. Nehéz helyzetben vagyunk, mert a mai kor megköveteli, hogy elnyomjunk magunkban mindent, ami ösztönös. Ezen kívül a jelenleg eluralkodott hagyományok egész egyszerűen törlik vagy silány adatközléssé butítják  a női beavatások jelentőségét. A női tudás és tapasztalat átadása nondirektív módon sem működik, hiszen megszüntetünk magunkban mindent, ami jelen társadalmunk igényeihez mérten nincs elég szépen becsomagolva. Sem az anyák, sem a nők nem örökítik általában ezt a misztériumot. Pedig minden közösség jólétének forrása a megjelenő női energia. Ezt az energiát kellene a nőknek önmagukban felismerni, tisztelni  és felhasználni. Minden életszakasznak megvannak a maga örömei és leckéi. A tizenhárom szakasz, a megjelenő ősminta a : Lány, Szűz, Vértestvér, Szerető, Anya, Bába, Amazon, Matriarcha, Papnő, Varázslónő, Vénség, Sötét Anya és az Átváltoztató. A négy nagy időszak a nő életében pedig az Ártatlanság, a Gondoskodás, a Hatalom és a Bölcsesség. 

A szakaszokat a holdfázisokhoz kötve jelenítik meg. Az évkörben is meghatározzák azt az időszakot, mely leginkább összefüggésbe hozható a nő életének azon idejével. Például a Lány archetípusa a fiatal lány lelkét fejezi ki, amikor még belső világát nem zavarja meg a hormonális változás és a párkeresés társadalmi elvárása. Ezen időben a lánygyermek egy az egyben kapcsolatot tart saját lényegével. A holdja felkelőben van, sarló alakú. Az ideje február hónap, amikor egyre hosszabbodnak a nappalok, erősödik minden. A lány egyéniségkeresése megfelel az Imbolc pogány ünnepnek, más néven a mi Gyertyaszentelő napunknak. Az Imbolc a Föld hasára, méhére utaló kelta szó, az év felgyorsulására, a föld mélyén megújuló életre utal. Maga az ünnep is egy beavató nap volt. 

A kötet először vázlatosan végigveszi a tizenhárom archetípust, majd úgy részletezi őket, hogy az egymással szemben állókat mutatja be kapcsolatukban. Tehát a fenti példánál maradva: a Lány és az Amazon alakjában meglévő hasonlóságon keresztül részletezi a két típust. Mindketten megtapasztalják a gyors növekedést, de amíg a Lány testi értelemben, addig az Amazon a pszichológiai érés turbulenciájában áll. Nagyon érdekes, ahogyan a szerzők kibontják a nők életének  szakaszait. Jó így kicsit kívülről szemlélni az egészet. A mitológiai örökségeken keresztül a személyes tapasztalatok felületén  jelenítik meg a jelenségeket. Olyan tükröt tart elénk a szöveg, ami egyszerre láttat testet-lelket. A bemutatások eszközei többek között a tarot kártya szimbólumai. Sajnos a tarot olvasásában én teljesen ismeretlen vagyok, így a magyarázatok nem voltak számomra kézenfekvőek.

Fontosnak tartom jelezni, hogy ezek a szakaszok nem feltétlenül követik egymást egy nő életében, illetve ugyanaz a szakasz felerősödhet akár többször is az életünkben. Az is lehet,  hogy valaki kihagy egy részt. Az archetípusok habár összefüggnek a menstruációval, de nem kapcsolhatók össze kizárólagosan.

Az egész folyamat, amely a nő formálódását jellemzi az az átalakulás, amely kulcsszerepet játszik a misztériumban. Az átalakulást nem tudjuk megismerni, de fel tudjuk ismerni a jeleit. Az igazi, mély  átalakulások nagy nehézségekkel járnak, különösen a kezdeti időszakban. Ez azért van, mert darabjainkra bomlani és új formába rendezni ezeket, bizony nem egyszerű. Az eredmény sem mindig az, amire számítunk. Viszont semmi sem születhet újjá, ha előtte nem hal meg. Ebben az átalakulásban lényeges szerepet tölt be a félelem, melyről szintén bőven olvashatunk a kötetben. 

Életünk során  sokszor nem is tudjuk hol tartunk a szétszedés állapotában, szükségünk lehet olyan eszközre, amely vezethet bennünket. A könyvben megismerhetünk néhány ilyen eszközt, amely segíthet ebben. Így szó van a tarot kártyáról, a Ji King (a Változások könyvéről), a Rúnák könyvéről, zarándoklatokról, látomás zarándoklatokról, a transztáncról, a transz hangadásról (dal, sikoly, kiáltás), légzőgyakorlatokról, valamint említés szintjén művészetterápiáról, rituális dobolásról, éneklésről, egyéb kártyákról, hipnoterápiáról és hasonlókról. 

Az egész kötet fontos alapvetése, hogy a női életkör s egyben a női lét szorosan összefügg a vérség misztériumával. A menstruációs életciklus is bizonyos fokig meghatározza helyünket a körben. A nők vérzéssel való kapcsolata szintén sokkal mélyebb összhangot igényelne bennünk, ennek a gondolata mindvégig megjelenik a könyvben.

Ahogy jeleztem, szükség lenne arra, hogy a nők átörökítsék azt az élettapasztalatot, amit a régiségben még meg tudtak tenni.  A mai világ a hagyományos utak újragondolását igényli. A már korábban is létezett spontán női körök egy kis rásegítésre szomjaznak, és tudatosan létrehozott női körökre van szükség. Már három személyből is életre hívhatunk egy ilyet, de az ideális a körülbelül nyolc nőből álló csoport, de semmiképp sem több, mint tíz ember. Ha már megvan a kör, kapunk kis segédletet is hozzá a kötetben, milyen témákat hozhatunk be, milyen fakultatív lehetőségeket kapcsolhatunk hozzá, milyen szabály bevezetését fontoljunk meg. Hasznos kiegészítés ez a rész. Végezetül egy rövid teszt segítségével eldönthetjük, hogy épp melyik női szakaszban vagyunk. A könyvet az utószó illetve az utószó a magyar kiadáshoz zárja le, ami egyben jelzi azt is, hogy hol tart ez a kezdeményezés Magyarországon. 

Mivel egy egészen újszerű megközelítést szeretnének a szerzők bemutatni, én úgy éreztem, hogy egyrészről sok információt kaptam, másrészről pedig nem tudtam hova kötni a gondolatokat. Ilyen volt például a fent említett tarot képek elemzése.  Mindez úgy, hogy nincs a kötetben illusztráció sem. Az valamelyest segítette volna elképzelni a leírtakat. Sok dologra rá kellett így is keresnem olvasás közben. Bár a fordítás jó, de néhány mondat így is kissé homályosra sikeredett. Persze nem kell mindent megérteni, majd ráérzünk az idők során. Sok tekintetben nagyon inspiráló volt olvasni egy ilyen megközelítést, meg-megszólalt bennem egy belső hang, sok új megtapasztalásom volt. Legjobban az archetípusok megfogalmazása és jellemzése tetszett. Volt azonban nagyobb bajom is, aminek jó megértéséhez ez a forma nem volt ideális. A már említett vér misztériuma annyira új volt számomra, hogy a fél évszázada belém plántált hozzáállást nem igazán tudta elmozdítani, sőt olykor undort és viszolygást váltott ki belőlem. Azoknak, akik először találkoznak ezzel a hozzáállással, azoknak sokkal lassabb, magyarázóbb valami befogadhatóbb keretet kellett volna  biztosítani. Bár lehet, hogy én vagyok túl korlátozott szemléletű, másnak ez nem jelent majd gondot. 

Nagyon sokat kaptam a könyvtől és melegen ajánlom minden nőtársamnak, hogy olvassa el, engedje át magán a gondolatokat, szemlélje magát egy picit így és integrálja a mindennapjaiba. Én biztosan megteszem; ez szellemi és spirituális kaland is egyben. 

 

                                                                             Évkerék

Karen Vogel féle tarot kártya

"Egyedül kell mennünk, hogy az én ismét egyesülhessen a magasabb Énnel; Jean Bolen azt a képet használja, amikor a magányos utazó a legsötétebb ponton lép be az erdőbe."

"A félelem valójában szerepet játszik az átalakulásban, hiszen katalizátorként szolgál.(…)
Ugyanakkor a félelem szövetségesünk, ha azzá tesszük. A félelem folyamata azzal veszi kezdetét, hogy felfedezzük, tapasztalatunk és meggyőződéseink nem tudnak dekódolni egy új helyzetet – a valóságunk elmozdul a helyéről, és elveszítjük az irányítást felette. A félelem a fejlődés szálláscsinálója, annak a szükségét hirdeti, hogy ki kell lépnünk annak kötöttségeiből, amit eddig igaznak hittünk. Amikor egy olyan kapcsolat ér véget, amiről azt hittük, örökké tart majd, minden más kapcsolatunk kontextusa is megváltozik."