Csobánka Zsuzsa Emese- Két vers

Boldogok szigete

Láttam a darvakat közeledni,
felborzolt tollaikat, szerelmesen.
Némán emelkedett a két test,
a lakásban csönd honolt,
pedig nagy súlyok keringtek.
A rögök teknősbékák páncéljára ültek,
a sziget izmai ernyedtek, feszültek,
a nő csípője alá paplan került.
Az ablakból a lomb közé lehetett látni.
Szélesre tárt szárnyaik alatt kimerevített kép,
ahogy a lift megáll. A nő kilép.

Domború

Csillag az égen,
hullik a szívre,
selyme akácnak,
szirma a nyárnak,
föld ajka szisszen,
magban az illat,
lélegezz, kincsem,

Hullik a szívre,
két aranyalma,
bolyong a testben,
köldök s a hajlat,
föld szaga mélyen,
álmomban izzik,

Selyme akácnak,
szemhéjam csuklik,
bent van az ember,
álma a gyermek,
álmos a testem,
kék szelet old ki.

Szirma a nyárnak,
apró mag, roppanj,
burkod a testem,
héjad a héjam,
álmomon  innen
is álmomon túl van,

magban az illet,
lélegezz, kincsem,
álmomban álmom,
Álmos a minden,
Álmos a semmi,
semmim a minden,

Csillag az égen,
kék vízre léptem,
föld szíve dobban,
végre, fiam, értem:
álmom innen,
bennem az ég van.

Csobánka Zsuzsa Emese- Minden kikötő