Metszetek egy pszichológus lelkéről
Tehát olyan mondatokról van szó, amit számtalanszor hall az ember élete során, és ezeket az állításokat minél fiatalabb korú vagy minél többször hallja, annál inkább elhiszi. Ki kérdőjelezné meg a szülei állítását, amikor azt mondják neki, hogy "Tanulj, mert különben nem lesz belőled semmi!". Életünket át, meg átszövik ezek az állítások. Persze vannak olyan intelmek, melyek pozitívan befolyásolják az embert, de azért nem árt mindennek a mélyére nézni egy kicsit.
Nyelvünk csodálatos erővel bír; képesek vagyunk vigaszt nyújtani, bátorítani, lelkesíteni, de teljesen romba is dönthetünk szavainkkal bárkit. Sokszor végig sem gondoljuk, hogy mivel ártunk. Mint ahogyan azt sem vizsgáljuk meg, hogy alaphiedelmeink mögött mik állhatnak? Erre a kutatómunkára vállalkozott kötetében a szerző, amikor saját élettörténetének mélyéről húzta elő ezeket a titkos szavakat.
Hat fejezetben, hat különböző típusú gyakran hallott és működését befolyásoló kifejezés került a lapokra. Először a transzgenerációs téglákra nézhetünk rá. Az olvasó itt alaposan elgondolkozik, hogy vajon a saját családjában miféle bölcsességek hangzottak el, melyek jó eséllyel a mai napig is a háttértárból mozgatják őt. A huszonkét mondat közül olvashatunk például a "Csak két dobásod van", a "Neked nincs nyelvérzéked" vagy a "Majd visszakapod édes fiam!" típusú determináló kijelentésekről.
Amikor már épp elkeserednénk ezen a csodacsomagon, amit magunkkal cipelünk, akkor a második fejezetben új színfoltként azok a szerzőt mélyen érintő mondatokkal találkozunk, melyek pozitív értelemben adtak sokat számára. Itt már egyre több felnőtt korban hallott dologgal találkozunk, de az önvallomásban láthatjuk, hogy soha nem tudhatjuk, melyik elhangzott mondat az, ami sokáig képes erőt adni nekünk. Ezeket elég akár egyszer hallani, hogy örökre velünk maradjanak. Az olvasó számára itt is bekúsznak saját megélései. Limpár Imre olyanokat mutat meg nekünk részletesen, mint például: "Akkor vagy szabad, ha ismered a korlátaidat", vagy a "Céltalan hajónak egy szél sem kedvez". Sok ismerős mondattal találkozhatunk ebben a húszas blokkban is.
Aztán jönnek a harmadik fejezetben a "Sebek és gyógyulások". Nos, itt már inkább összeszorult a torkom nekem is, hiszen hány látszólag poénos, vagy végig nem gondolt szó hagyja el az ember száját, mely nyílként furakszik az ember szívébe, akár örök sebet ejtve. Ne feledjük, ha a pszichológusnak is kellett ezzel dolgozni, akkor mi van azokkal, akik nem is végeztek soha önismereti munkát. A tizennégy példa nem mindegyike ilyen komor, van köztük jó pár tanulságos eset is.
A negyedik blokk az "Életkapaszkodók" címen kapta, és valóban igazi mentőöveket olvashatunk köztük. Itt is személyes megélések vannak, melyek elolvasás után szintén segítenek összeszedni, hogy a mi életünkben vajon melyek voltak ezek a kapaszkodók. Sok kedves anekdota révén ismerjük meg egyre jobban a szerző meghatározó élményeit. Akárcsak az ötödik részben, ahol az "Életkérdések" kerülnek terítékre. Itt igazán érdekes kérdések merülnek fel. Például olyanok, mint "El tudnád készíteni önmagad használati utasítását?", vagy "Milyen restanciáid vannak sz életben?". Mit változtatna az életeden, ha egy vagyont utalnának a számládra vagy ha csak napi két órát dolgozhatnál, vagy mit üzennél a tizennyolc éves énednek? Izgalmas felvetések, elgondolkodtatóak. Ezek napokon keresztül is beleragadhatnak a gondolatainkba.
Így érkezünk el az utolsó fejezethez, mely a "Születések és halálok" címet kapta. Hogyan válhat köddé egy "Pöttöm" élet, amit úgy vártak. Szívbemarkoló vallomással indul ez a blokk, és a későbbi bejegyzések is a halál témája körül forognak, mely a szerző szakdolgozatának témája is volt. Egy vers, amit érett férfivé tudta változtatni a szerzőt, egy egyiptomi sírfelirat és ismét csak személyes életesemények, melyek érzékeltették, milyen közel is van hozzánk a halál. Nem mondom, hogy könnyű oldalak ezek, de ha türelmesen végigjárjuk az utat Limpár Imrével, akkor megtudhatjuk a kedvenc mondatát is.
A kötetet egy melléklet zárja, ahol megoldásokat is kínál a szerző néhány "örökség" feloldására.
Nagyon sokat lehet tanulni a tudatosítás által, ez már az élet számos területén bebizonyosodott. Ez a kötet is pontosan arról szól, hogy nézzünk szembe azokkal a jelenségekkel, sokszor elhangzott mondatokkal, melyek láthatatlanul irányítanak bennünket. Gyomláljunk vagy hálálkodjunk, de legyünk velük tisztában.
Egy végtelenül őszinte vallomássorozattal találkoztam, igazi metszetekkel, ahogy azt az alcím is jelzi. Az egyetlen tanácsom a jövendőbeli olvasóknak, hogy ne egy végtére olvassák el a kötetet, mert akkor nagyon sok tud lenni ez az egész. Én is besokalltam tőle kezdetben, aztán letettem és egyet-kettőt olvastam csak el, és úgy jobb. Számos idézet és anekdota került kijegyzetelésre, amiket maga a szerző is mástól hozott. Ezek még tartalmasabbá teszik a kötetet.
Hozott pontszám: 5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése