Dr. Lukács Liza - Lenyelt vágyak (A terapeuta esetei)

 " – A segíteni akarás nem egyenlő azzal, hogy azonosulok a másik gondjával-bajával. A segítés, a támogatás épp ott kezdődik, hogy kívül maradok, így képes vagyok a támasznyújtásra, tudok más nézőszempontból tekinteni a helyzetre. Nyugodt maradok, erős maradok, önmagam maradok. Ha átveszem a másik lelkiállapotát, ha empátia helyett egyfajta kompániát vállalok, akkor könnyen előfordulhat, hogy érzelmileg alkalmatlannál válok a segítésre."

Szinte minden önismereti könyv közvetíti azt  gondolatot, hogy kinézetünkkel jelzéseket küldünk a környezetünk felé. Legyünk túl soványak, szürkék, vagy éppen túlsúlyosak. Mára teljesen elfogadott tény, hogy a súlyfeleslegtől megszabadulni nem tudó emberek, valami egészen mástól nem tudnak megválni. Legyen az hamis biztonságérzet, félelem, a versengés visszautasítása, egy tekintélyes fellépés megóvása vagy ki tudja mi? 

Dr. Lukács Liza egy terápián keresztül szeretné bemutatni, hogyan lehet kibontani azt a tömörített adathalmazt, amit páciense, Edina súlyfeleslege hordoz. 22 év végeláthatatlan fogyókúrás kudarcai, a félsikerrel kényeztető álmegoldások után,  egy pszichológus próbálja feltárni az okokat. A közel egy évig tartó kezelés különböző állomásokon keresztül vezet, mely elsőként a testünk üzeneteire fókuszál. Amikor megjelenik a falási inger, akkor kell sarkát megvetve Edinának önmagára reflektálni, mit érez, miért érzi azt, és ezzel párhuzamosan megkérdezi magától, hogy kell-e neki az étel, vagy valami másra lenne most szüksége? Nagyon apró lépésekkel jut el áhított céljához a terápia páciense. Nem árulok el nagy titkot, hogy mire Edina a kezelés végéhez ér, már rég nem a felesleges kilókról van szó, hanem a lenyelt vágyakról. 

Alapvetően sok emberhez hasonlóan, szeretek pszichoterápiákat bemutató történeteket hallgatni, olvasni, nézni. De volt néhány csalódásom is ebben a körben. Nem szeretném megnevezni, hogy kiről van szó, a lényeg, hogy mi, akik a segítő szakmában dolgozunk, alapvetően a személyiségünket tesszük oda. Elég kiábrándító azt látni, amikor emberi gyarlóságunk, önös érdekünk kiütközik egy eset kapcsán. Éppen ezért dupla öröm volt megtapasztalni ebben a könyvben a terapeuta hozzáállását. Ki kell emelni azt a nem elhanyagolható tényt is, hogy magyar terepen dolgozik a pszichológus, magyar emberekkel, magyar léptékkel.  Természetesen és emberien tudott így hatni az egész probléma és megoldása is.

Nagyon jó volna, ha mindannyian képesek lennénk a dolgok mögé látni, amikor valamilyen szélsőséges testalkatú emberrel találkozunk. Olvasás közben nagyon sokszor visszaigazolódtak azok a tapasztalataim, amiket a gyerekekkel való foglalkozásaim során átéltem. Persze tanulja az ember, de egész más megélni azt, hogy a szülőtől bármilyen oknál fogva megfosztott gyerek egyetlen eszközzel rendelkezik, egy dolgot képes megcsinálni, azt, hogy nem eszik. Bünteti önmagát, jelez a környezetének, tiltakozik a kialakult helyzet miatt. Egészen megdöbbentő volt látni, amikor a másfél éves gyermek hánytatta magát, vagy rosszullétig tömte magába az ételt. Ha a gyermek, minden tudatosságot nélkülözve ezt csinálja, miért tenne másként, a számos helyzetet feldolgozni képtelen felnőtt? 

"Edina azt akarta, hogy tegyem még erősebbé, kitartóvá, megingathatatlanná. Akit nem érint meg, akinek nem fáj semmi, és könnyen vállat ránt. Ebben látta a megoldást, és ennek hiányával indokolta a túlsúlyát és a túlevéseit. Csakhogy én nem tudok ilyen vagy olyan embereket „előállítani”, nem faragott emberek lépnek ki a rendelőmből. Sokkal inkább önazonos emberek, akik esendőek, hibáznak, érzékenyek, dühösek, szeretnek, tanácstalanok, s mindezzel együtt strapabíróak, ha nem is kőkemények. A lényeg, hogy mindezen vonásaikkal békében és egységben élnek." (81.oldal)

Ez volt az első kötet, amelyet a  HVG Kiadó gondozásában megjelent  A terapeuta esetei sorozatból olvastam, de hálás szívvel gondolok arra a páciensre, aki hozzájárult történetének megosztásához!
Köszönjük!
Szerintem a sorozat többi része is érdekes és tanulságos lehet!

 

Hozott pontszám: 5

Dr. Lukács Liza 

Kép: https://www.nlcafe.hu/egeszseg/20170523/lukacs-liza-eveszavar/ oldalról való.

Áprily Lajos – Őszi monológ

Hallod? – Megint az ősi jaj: 
a páncélfényű őszi varjak: 
a nyár tüzéből perje-raj, 
amit az őszi szél kavargat. 

Látod: ha most elomlanál 
borzongató magányu réten, 
s kísérgetőd, a gyors halál, 
befogná kék szemed sötéten, 

itt pásztor nem találna rád, 
míg hó után a sás kisarjad, 
csak a fekete szerenád, 
a páncélfényű őszi varjak. 
„Milyen fehér!” – „Milyen fehér!” 
rikácsolnák nagyélü csőrrel. 
„Enyém a szív!” – „Enyém a vér!” 
s lecsapnának nagyívü körrel. 

Kutatgatnák berzenkedőn, 
hol áll a véred régi vedre, 
s szállnának érte vad mezőn 
páncélos, szárnyas ütközetre. 
S ha lent eldőlt az ütközet, 
felcsapnának széltől kavarva, 
s száguldva vinnék holt szived 
a villámtalan zivatarba!

Kun Mia - A ​pillangó útja

Kun Mia egy rendkívül fiatal, elsőkönyves szerző, aki  olvasótáborát a balett táncosok világába kalauzolja el.

Katherine Shaw, könyvének főszereplője nem meri felvállalni, hogy leszerződjön egy balett társulathoz, inkább az érettségi után egy angliai egyetemen pszichológiát és balettet tanul. Vele tart gyerekkori barátja, a szintén táncos Alexander is. A két jó barát együtt repeszti fel azt a burkot, amiben eddig a lány éldegélt. Új barátok gyűrűje övezi őket, Kath szobatársa révén egy barátnő, Belinda is színesíti a palettát, no és a mindenek fölött álló szerelem... De a lánynak újdonságot jelent az egyetemi élet, a hatalmas bulik, a rengeteg mennyiségű tanulnivalóról már nem is beszélve, valamint az is, hogy ezentúl már nem mindig ő van a társaság középpontjában. A szokásos mederben folydogáló hétköznapok  közben Kath-nek folyamatosan meg kell tapasztalnia, hogy milyen álságosak is tudnak lenni a "barátok". Rendszeresen  csalódnia kell az őt körülvevőkben. Már maga sem tudja, hogy kiben bízhat meg. 

Minden egy hatalmas tragédia felé kezd hömpölyögni, az olvasó nem is sejti, hogy a kis balerina fel meri-e vállalni a konfrontációt, vagy hagyja magát teljesen lenyomni. 

Az eseményeket végig Kath szemével követjük, és tanúi vagyunk belső harcainak is. Ez tényleg egy pillangó útja.

Nem is csoda, hogy az izgalmas történetet rögtön megszerette a célközönség. A tinik imádják, és senki nem fog csodálkozni, hogyha az önéletrajzi ihletettségű könyv esetleg folytatódna.

Ellenben az idősek korosztály kicsit vértezze fel magát olvasás előtt, közben, mert sajnos a könyv hemzseg a mindennemű hibától. Bele sem merek gondolni, hogy mit kell ilyenkor egy alkotónak végigélnie. A nyomdai szalagról lejövő, elvileg ellenőrzött könyv bőven meg van szórva rossz elválasztással, felesleges karakterekkel, és sajnos vannak hibák a kifejezésekben, fogalmazásokban is, erről viszont már nem a gépek tehetnek. 

Miában megvan a lendület, van mondanivalója, úgy tűnik, hogy meg tudja szólítani a tinédzsereket  is. A többit talán majd a rutin és az idő megérleli! Csodálatos szenvedéllyel ír a táncról, és ez sok dolgot feledtet. 

16-17 éves kortól ajánlom. A kötet az idei Merítés-díj gyermek és ifjúsági kategóriás könyveként versenyez.

Hozott pontszám: 3/4

Kun Mia képe a facebook oldaláról

Kun Mia (kép)

Péterfy-Novák Éva - Egyasszony

"Boldog vagyok, hogy kislányom született: mint mondtam, nagyon azt akartam. Valamiért még most is úgy gondolom, hogy nem tudnék mit kezdeni egy fiúval. Karomba adják halkan sírdogáló, de – milyen fura – közben kíváncsian nézelődő lányomat. Gyönyörű, tökéletes kislány. 2850 gramm, 52 centiméter. Fénylő, tündöklő, csodálatos kék szeme van. Nem engedi el a pillantásomat, percekig egymás szemébe nézünk. Nézem az arcát, erős, majdhogynem sötét szemöldökét, melynek a vége enyhén felfelé ível, ugyanúgy, mint az apjának. Egészen pici, szinte zöldborsónyi orra van, és csodálatos ívű, harmatos rózsaszín szája. Gyönyörködöm benne, hiszen az enyém, én hoztam létre."

Péterfy-Novák Évával megtörtént az, amit soha egyetlen nő sem kíván magának.

Boldog szeretettel várja első megszületendő  gyermekét, de a szülés után kiderül, hogy a gyermek nem egészséges, sőt súlyos mozgás- és értelmi fogyatékos. Megpróbál mindent, amit csak magyar körülmények között lehetséges. Maga nevelgeti, fejlesztgeti Zsuzsikát, de hamarosan kiderül, hogy a helyzet súlyosabb, mint azt bárki is előre láthatta volna.  Kénytelen intézményes keretek közé helyezni a szondával táplált leánykát. 

Hullámvasút ez a könyv, ahogy ezt valaki már előttem kimondta. Számomra is az volt. Van egyrészről a megjelenített orvosok által bemutatott közöny és bunkóság. Ezt az írónő saját bőrén tapasztalta meg, szörnyű lehetett. Stílusában ezek a részek nyersek, cinikusak, mentesek bármiféle összetettségtől. Csak a negatív dolgok vannak kiemelve, azok már-már karikatúraszerűen. 

Aztán vannak azok az apró- vagy nem is olyan apró- csodák, amiket átél az édesanya Zsuzsi gondozási helyéül  szolgáló egri intézményben. Bájosak és lenyűgözőek  mind az ottani gyerekek a maguk fogyatékosságában, mind a szakápolók lelkiismeretes, odaadó mivoltukban. Nekem ezeken a felületeken is kevesek és kopogósak voltak a dicsszavak.  

Nem szeretném teljes egészében átadni a könyv tartalmát, de mindenképp írnom kell arról is, hogy a kislányát  nélkülöző anyának el kellett szenvednie férje brutalitását, és minden küzdelmét egy bántalmazó családban kellett átélnie. S az élet még ekkor is csak pakolta a súlyokat az írónőre.

Természetesen, aki végigolvassa a kötetet, az megtudhatja, hogyan lehet mindebből kiszállni, és kap-e kárpótlást mindezekért Péterfy-Novák Éva. 

Mindez  már harminc éve történt. 

Az eredetileg terápiás céllal íródó blogbejegyzésekből született ez a könyv. Azt gondolom, hogy nem szabad a kötetet szépirodalmi alkotásként kezelni,  hiszen ez egy önvallomás. Hihetetlenül bizalmas, egy nőt érintő legintimebb dolgok szentélyébe nyerünk bebocsátást, ahol tényleg csak lesütött szemmel, összeszorított szájjal leskelődhetünk.  

Lehet így utólag  sok mindenben reménykedni. Vajon mi változott a harminc év alatt?

-Az egészségügyben előfordulhat még mindig hasonló eset? ....

-Megszűnt a családon belüli, nők ellen elkövetett erőszak? ...

-Megoldható, hogy a tartósan beteg és fogyatékkal élő, állandó ellátásra szoruló gyermekeket családi környezetben nevelje a szülő? ....

-Szerencsére nekem soha nem kellett megtapasztalnom a szüléseim körül bármilyen megaláztatást. Velem mindig kedvesek voltak, de nem kevés éveim alatt sokszor hallottam mások negatív élményeit.

 -A családon belüli erőszak sem szűnt meg természetesen, de egyre hathatósabb segítséget kaphatnak  a bántalmazást elszenvedők. Létezik a távoltartási végzés, a veszélyeztetettek pánikgombos vészjelzőkészüléket  kaphatnak. Számos civil és állami kezdeményezés létezik. A legfontosabbak:

NANE:  www.nane.hu

Eszter Alapítvány: www.eszteralapitvany.hu

OKIT www.bantalmazas.hu

Igazságügyi Szolgálat : 06-80-244-444 

Áldozatsegítés: http://www.aldozatsegito.hu/index.php/igazsagugyi-szolgalat/aldozatsegito-szolgalat/aldozatsegito-szolgaltatasok

Patent Egyesület: http://www.patent.org.hu/ 

Ökumenikus segélyszervezet, "meddigmehet" programján belül:
https://www.segelyszervezet.hu/hu/meddigmehet

-A harmadik kérdésben sem szeretnék állást foglalni mélyebben, de épp a napokban jelentették be, hogy 2019 január elsejétől az ápolásra szoruló gyerekek után járó ápolási díj mértékét jelentősen megemelik. Tudom, hogy ebből még mindig nem lehet méltó módon megélni, csupán az elmozdulást szeretném érzékeltetni. 

Tenki Réka

A könyvet karácsonyra kaptam ajándékba, és annak apropóján kerítettem sort az olvasására,  hogy egy nagyon kedves felajánlás révén elmehettem a Jurányi Házban bemutatott színdarabra. Abban reménykedtem, hogy talán sikerül ennek a feldolgozásnak jobban megérintenie engem, mint a könyvnek. 

Tenki Réka monumentális monológja hűen adja vissza az édesanya kálváriáját. 

A minimális kelléktárral dolgozó alkotás segít, hogy a néző csak a kimondott szóra koncentráljon. A színházi feldolgozás megtartotta a könyv hangnemét. Volt ugyan számomra néhány megdöbbentő részlet is, de a színésznő alakítása mindenért kárpótolt. Ahogy hallottam, sokakat nagyon megrázott az előadás. Talán jobb lett volna nem is olvasni előtte a könyvet. 

Mindenképp lelkileg megterhelő olvasmányra készüljön, aki el szeretné olvasni a könyvet, vagy meg fogja nézni a darabot!

 

Péterfy-Novák Éva

Hozott pontszám: 3/4

 

Kovács Daniela - Van olyan

Van olyan csönd, mely jobban fáj a szónál.
Fölzokog benned, akár az őszi szél,
amikor felszántott rétek közt kószál.
Van olyan hű csönd, mely sírodig kísér.

Van olyan vágy, mely jobban fojt a füstnél.
Édesből fájó-keserűre válik.
Szöknél előle. Futva menekülnél.
Van olyan vágy, mely gyötör mindhalálig.

Radnóti és Fanni - hangoskönyv

Maradjunk még egy kicsit a hangoskönyveknél!

A Radnóti és Fanni című kiadvány a  szó szoros értelemben nem is hangoskönyv, hanem versekből és naplórészletekből összeállított alkotás, melyet éveken keresztül nagy sikerrel játszott a Radnóti Színházban Bálint András,  emléket állítva Gyarmati Fanni és Radnóti Miklós szerelmének.

A színész és színházigazgató soha nem tagadta, hogy erős szálakkal kötődik a költőhöz:

"„Valahányszor költői estet készítettem (Kosztolányi, Szép Ernő, Radnóti, Babits, Márai, Arany), mindig kicsit magamról is beszéltem. Most Radnóti költészetében azt keresem, ami az ő magyarságtudatáról, zsidóságáról és katolicizmusáról szól, és szeretnék beszélni a saját családomról, a gyökereimről. Az est folyamán Radnóti-versek, naplórészletek, levelek, korabeli újságcikkek, törvények szövegei hangzanak el, de elmondok néhány saját történetet is. A közönséggel egy térben vagyunk, együtt gondolkodunk.” Bálint András"

Alakjuk mára szinte elválaszthatatlanul összeforrt.  Olyanok ők nekem, mint Kosztolányi és Máté Gábor, vagy Örkény és Mácsai Pál. Hangjukon keresztül lépnek egész közel hozzám írásaik. 

Ez a kiadvány húszon egynéhány vers és naplórészlet köré igyekszik felépíteni a pár sorsát. Nagyon rövidnek éreztem a történetet, inkább csak jelezve vannak a legfőbb események, mint részletezve. Pont ezért képes az összeállítás egy arculatot magára ölteni, hiszen olyan versekből épül fel, ami leginkább azt érzékelteti, hogy Radnóti zsidó volt, zsidónak született, ezért sorsa megpecsételődött. Katolikus hitben élt, megkeresztelkedett, nem érdekből, hanem vágyból. Katolikus mivoltának megerősítésére a  hangoskönyv Sík Sándorhoz fűződő kapcsolatát említi meg többször is. A kiadvány a  hitbeli meggyőződésén kívül hazája szeretetéről, a háború embertelenné züllesztő átkáról és természetesen Fannihoz fűződő örök szerelméről tesz tanúságot. A legszebb s egyben legismertebb versek hangzanak fel.

Negyedik ecloga (részlet)Pogány köszöntő          
Arckép
Tajtékos ég
Himnusz
Két karodban
Lapszéli jegyzet
Habakuk prófétához
Nem tudhatom
A félelmetes angyal
Járkálj csak halálraítélt
Péntek
Zsivajgó pálmafán
A "Meredek út" egyik példányára
Majális
Töredék
Tétova óda
Levél a hitveshez
Sem emlék, sem varázslat
Hetedik ecloga
Erőltetett menet Razglednica (4)

Első meghallgatásra furcsának tűnt Bálint András hangsúlyozása, bennem másként szóltak eddig ezek a versek. De közvetlen utána még egyszer lejátszottam az egészet,  és akkor már közelebb éreztem őket magamhoz.

Alapvetően nagy csend és magány kell a vershallgatáshoz, nekem legalábbis, hiszen a költő szemével látunk, vele repülünk, az ő fájdalma mardos bennünket.

Jó volt kicsit Radnóti karjában ringatózni csendesen, jó volt kicsit lelassítani, megülni, meghajtani fejemet  a sors előtt. 

Sok úgy mond kedvencem van tőle,  most ezt az üzenetet küldöm: 

"Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;
egy képben csak talán, s csupán a lényeget.
De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét,
és néha meg olyan, oly biztos és örök,
mint kőben a megkövesült csigaház.
A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött
s zizzenve röppenő kis álmokat vadász.
S még mindig nem tudom elmondani neked,
mit is jelent az nékem, hogy ha dolgozom,
óvó tekinteted érzem kezem felett."

                                  (részlet a Tétova ódából) 

 

Remarque, Erich Maria - Éjszaka Lisszabonban

Mondd csak, mi fér bele egy éjszakába? Mit lehet megtenni, átélni, mit lehet elmesélni egyetlen éjszaka alatt? Vajon megfordulhat-e a sorsod? Egyszer lehet az életben neked is szerencséd?

A könyv utolsó lapjáig nem tudhatod a választ. Mert nem csak a hihetetlen jutalommal kecsegtető bónusznyereményben nem hihet az ember addig, amíg az a zsebében nincs, hanem történetünk főhőse sem tudhatja biztosan, hogy megkapja-e az áhított dolgot, a zöld lámpát az ígéret földje felé.

1942 egyik éjjelén, Lisszabonban járunk. Két, egymással szemben ülő férfi véget nem érő beszélgetését hallgatjuk. Fizikailag csak annyi mozgás van a cselekményben, míg kocsmáról, lokálig, zárórától záróráig vándorolnak. De valójában egyikük, a Schwarz nevezetű bejárta Németországot, Franciaországot, Svájcot s Portugáliát. Nem a társasutazások derűjével kalandozik, hanem felesége, Helen bátyja üldözi. Schwarz felajánlja egy ismeretlen emigránsnak saját két főre szóló hajójegyét, amerikai vízumát, sőt személyazonosságát is, csupán annyit kér tőle, hogy maradjon vele ezen az éjszakán, amin elmeséli neki élete történetét, melynek legfontosabb eleme a férfi felesége iránti örök szerelme. Az üldöztetés, az emigránslét érzékeltetése gördülékenyen megy Remarque-nak, minden döccenő nélkül, valamiféle higgadtsággal képes ezeket bemutatni. Talán ez az egyetlen gyengéje a könyvnek, ez az erős romantikus töltet, ami képtelenné teszi az olvasót arra, hogy igazából átérezhesse azt a végtelen kiábrándultságot, ami a korszakot jellemezte. Nem is

csodálkozom, bár elég ízléstelennek tartom, hogy a könyv megjelent ezzel a borítóval is. De ez lényegtelen is, hiszen a történetet Fekete Ernő tolmácsolásában, hangoskönyv formájában hallgattam meg. Ez viszont lényegesen átalakítja a műhöz fűződő viszonyomat, mert hallgatás közben tényleg olyan volt minden, mintha maga Schwarz mesélte volna nekem el életét. Ilyenkor az ember képes kikapcsolni saját józan érzékelőgombjait is. A kalandregények izgalmával, a határtalan, olykor mégis bohém szerelem bemutatásával a háborús közeg csupán díszletnek minősül. 

Nem okozott csalódást a történet, de A Diadalív árnyékában kötetet vagy a Szeresd felebarátodat jobban a szívembe zártam.

Hozott pontszám. 4/5