2018. október 6., szombat

Radnóti és Fanni - hangoskönyv

Maradjunk még egy kicsit a hangoskönyveknél!

A Radnóti és Fanni című kiadvány a  szó szoros értelemben nem is hangoskönyv, hanem versekből és naplórészletekből összeállított alkotás, melyet éveken keresztül nagy sikerrel játszott a Radnóti Színházban Bálint András,  emléket állítva Gyarmati Fanni és Radnóti Miklós szerelmének.
A színész és színházigazgató soha nem tagadta, hogy erős szálakkal kötődik a költőhöz:

"„Valahányszor költői estet készítettem (Kosztolányi, Szép Ernő, Radnóti, Babits, Márai, Arany), mindig kicsit magamról is beszéltem. Most Radnóti költészetében azt keresem, ami az ő magyarságtudatáról, zsidóságáról és katolicizmusáról szól, és szeretnék beszélni a saját családomról, a gyökereimről. Az est folyamán Radnóti-versek, naplórészletek, levelek, korabeli újságcikkek, törvények szövegei hangzanak el, de elmondok néhány saját történetet is. A közönséggel egy térben vagyunk, együtt gondolkodunk.” Bálint András"
Alakjuk mára szinte elválaszthatatlanul összeforrt.  Olyanok ők nekem, mint Kosztolányi és Máté Gábor, vagy Örkény és Mácsai Pál. Hangjukon keresztül lépnek egész közel hozzám írásaik. 

Ez a kiadvány húszon egynéhány vers és naplórészlet köré igyekszik felépíteni a pár sorsát. Nagyon rövidnek éreztem a történetet, inkább csak jelezve vannak a legfőbb események, mint részletezve. Pont ezért képes az összeállítás egy arculatot magára ölteni, hiszen olyan versekből épül fel, ami leginkább azt érzékelteti, hogy Radnóti zsidó volt, zsidónak született, ezért sorsa megpecsételődött. Katolikus hitben élt, megkeresztelkedett, nem érdekből, hanem vágyból. Katolikus mivoltának megerősítésére a  hangoskönyv Sík Sándorhoz fűződő kapcsolatát említi meg többször is. A kiadvány a  hitbeli meggyőződésén kívül hazája szeretetéről, a háború embertelenné züllesztő átkáról és természetesen Fannihoz fűződő örök szerelméről tesz tanúságot. A legszebb s egyben legismertebb versek hangzanak fel.

Negyedik ecloga (részlet)Pogány köszöntő          
Arckép
Tajtékos ég
Himnusz
Két karodban
Lapszéli jegyzet
Habakuk prófétához
Nem tudhatom
A félelmetes angyal
Járkálj csak halálraítélt
Péntek
Zsivajgó pálmafán
A "Meredek út" egyik példányára
Majális
Töredék
Tétova óda
Levél a hitveshez
Sem emlék, sem varázslat
Hetedik ecloga
Erőltetett menet Razglednica (4)


Első meghallgatásra furcsának tűnt Bálint András hangsúlyozása, bennem másként szóltak eddig ezek a versek. De közvetlen utána még egyszer lejátszottam az egészet,  és akkor már közelebb éreztem őket magamhoz.
Alapvetően nagy csend és magány kell a vershallgatáshoz, nekem legalábbis, hiszen a költő szemével látunk, vele repülünk, az ő fájdalma mardos bennünket.
Jó volt kicsit Radnóti karjában ringatózni csendesen, jó volt kicsit lelassítani, megülni, meghajtani fejemet  a sors előtt. 
Sok úgy mond kedvencem van tőle,  most ezt az üzenetet küldöm: 

"Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;
egy képben csak talán, s csupán a lényeget.
De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét,
és néha meg olyan, oly biztos és örök,
mint kőben a megkövesült csigaház.
A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött
s zizzenve röppenő kis álmokat vadász.
S még mindig nem tudom elmondani neked,
mit is jelent az nékem, hogy ha dolgozom,
óvó tekinteted érzem kezem felett."
                                  (részlet a Tétova ódából) 


 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése