Bíró Szabolcs - Non ​nobis Domine

"Non nobis domine, non nobis, sed nomini tuo da gloriam"

(Ne nekünk, Urunk, ne nekünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget!)

Ez tulajdonképpen Bíró Szabolcs Kelet oroszlánja és Az utolsó vörös barát címmel megjelent kötetek átdolgozott, kibővített kiadású monumentális darabja. Óriási, duci, sehova sem lehetett magammal vinni, csak itthon, könyöktámasszal olvasható.

De minden áldozatot megért, és ez a lényeg!

Nagyon ritkán olvasok történelmi regényeket, ha olvasok is, egész másfajtákat, így meglepő volt az a felfedezés, hogy rendkívül élveztem minden sorát.

Az 1300-as évek legelején járunk, az Árpád-ház kihalása után kibontakozó trónkövetelések időszakában. Emlékeimben -elég rosszul- valahogy sokkal simábban zajlott Károly Róbert, azaz I.Károly király trónra kerülése. Az időszak, amit Bíró Szabolcs bemutat nekünk az 1292-1315 terjedő véráztatta évek lenyomata. Egy templomos lovag, Bátor Vilmos hazatér huszonhárom évi távollét után a Szentföldről. Az elmúlt időszak szörnyűségei bőrébe égtek, s lelkiismeretétől terhelten felkeresi Magyarországon hagyott testvérhúgát, aki azonban már nem él. Húga egy kisfiút hagyott maga után, Attilát, akit brutális apja teljesen elhanyagol. Vilmos magához veszi a fiút, és életét annak szenteli, hogy  a felcseperedő gyermekből igaz lovagot neveljen, aki záloga lehet a megújuló, templomos lovagrendnek. Hamar kiderül, hogy a kisfiú különleges tehetséggel megáldott gyermek, aki azonban számos vadhajtással is rendelkezik. Vilmos kevésnek érzi magát a gyermek nevelésére, ezért Budára hozza, és az ottani lovagrend szárnyai alá helyezi. Embert próbáló időszak ez a fiatal Attila számára, aki számos új tapasztalattal találja magát szemben. Többek közt a szerelem is beköszön életébe egy kocsmáros leányának, Ágnesnek alakjában. A fiú tudja, hogy a templomos lovagokat köti a szerzetesekkel megegyező hármas fogadalom, szegénység, engedelmesség, szüzesség. Azaz a lány soha nem lehet az övé, ha lovaggá ütik. Érzelmei közt hánykolódva fontosabb dolgokkal is törődnie kell, például, hogy életben maradjon. Zordnak tűnő bácsikája soha nem veszi le óvó kezét Attiláról, amire szüksége is van a fogadott fiúnak. 

A sors úgy hozza, hogy I.Károly felfogadja a kivételes adottságokkal megáldott lovagot  személyes testőrének, így a fiú esküje is egész sajátos lesz majd. 

Közben még tart az ádáz küzdelem a királyi koronáért. Károlyt ugyanis nem mindenki fogadja el Magyarország teljhatalmú urának. Számos lázadáson, háborún keresztül  vezet az út. De nem csak hazánkra, hanem a templomos lovagrendre is rájár a rúd. Franciaországban Szép Fülöp elfogatja a templomosokat, és Kelemen pápával, akit maga támogatott Szent Péter székéig, betiltatja egész Európában a rendet, tagjait pedig tömlöcbe vetteti.

Az izgalmas történelmi regényben nem csak Magyarország sorsáért, hanem a fiatal pár életéért, Attila és Vilmos kapcsolatáért is izgulhatunk.

Azt hiszem, életemben először gondolkoztam el igazán mélyen a templomos szerzetesrendről. Soha nem fért össze nekem az öldöklés és az Isten szolgálata, de még csak a hit sem. Most sem jutottam közelebb a dologhoz, de érdekes volt utánaolvasni a rend történetének és újjáéledésének.

Bíró Szabolcs szlovákiai magyar író, hagyományőrző és a Szent György Lovagrend tagja. 2014-ben Gerő Péterrel megalapították a Csallóközi Anjou Károly Bandérium névre keresztelt hagyományőrző és történelmi életmód-rekonstrukciós közösséget, mely Károly Róbert uralkodásának időszakára összpontosít leginkább. A Non Nobis Domine az Anjouk könyvsorozat (Eddig négy kötet jelent meg) bevezető része.

Szabolcs kerekesszékben él, helyzetét igyekszik humorral kezelni, és irodalmát "székirodalomnak" nevezi. 

Hozott pontszám: 4/5

 Bíró Szabolcs

Részlet az V. Henrik című filmből