Ez a kis történet egy üde színfolt a kortárs, orosz gyermekirodalomban. Főszereplője Zsenya nagyi, aki együtt él fiával, menyével és két kis unokájával. A nagyi láthatatlan keze pompás hókifliket süt, rendben tartja a lakást, ápolgatja az unokák lelkét, játszik velük, s nem utolsó sorban, titkon bokszolgat szobájában, amikor mindenki azt hiszi, hogy szappanoperát néz.
Az események váratlan fordulatot vesznek, amikor Zsenya nagyi fia kitalálja, hogy a mamának pihenésre van szüksége, és egy apróbb baleset kapcsán bezsuppolja őt egy idősotthonba.
A nagyinak az új közösségbe való beilleszkedés ugyanolyan nehézségekkel tarkított, mint bármely más korosztálynak. A realitás kereteit lassan elhagyja a történet, és innen is, onnan is kilép medréből a cselekmény. Lida nagyi, a szobatársa, új erőre kap Zsenya hatására, s fantasztikus dolgok történnek velük. Először egy névtelen levelet, akarom mondani origami rózsát találnak az ajtajuk előtt. Majd az épület pincéjébe kell lemerészkedniük, hogy homályba vesző titkokról fújják le a port.
Az idősek otthona kifejezés negatív tartalommal bír, de senki nem gondolná, hogy ennyi kaland is lapulhat a falak között. Persze kell ehhez egy varázslatos személyiségű ember, aki kincseket talál a száműzött nagyszülők között. Egy erőskezű férfit, egy őstehetség szakácsnőt, egy vállalkozó szellemű asszonyságot. Innen kezdve viszont senki ne csodálkozzon, ha az ágy alatt hétszín virág nyílik, és csodálatos módon száradnak fel a könnycseppek az unokák arcáról.
A mese mágikus teréhez hozzátartozik az is, hogy a lelkiismeret tomboló sárkányként Zsenyi nagyi apjánál is alakot ölt. De nem is ezek a elemek azok, amik igazán tetszettek a könyvben, hanem az a hanyag elegancia, amivel az írónő torzítja a valóság és a fantasztikum határát, valamint az idő kezelésének sajátos módja. Ezek az aprónak tűnő részletek adják meg a kreativitásnak azt a magas fokát, amiben a mesés történet ki tud teljesedni. Amikor olyan közel van a csoda, hogy az a legtermészetesebb, ha meg is történik.
Hozott pontszám: 5
Hozott pontszám: 5
"Zsenya nagyi is így tett – hanyatt feküdt, és a kezét a tarkója alá
tette. Hiszen minden igazi sportoló így alszik. Nem bújnak a párnájuk
alá, hanem merészen összefonják a karjukat a fejük mögött, és
álmodoznak."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése