Seethaler, Robert - A trafikos

Robert Seethaler első magyarul megjelent kötetéért odavoltam. Az Egy egész élet  után nagy várakozással láttam neki ennek a könyvnek, mely sok tekintetben hasonlított a fent említetthez, de sajnos nem kaptam meg azt a pluszt, amire vártam.

Itt is egy  magára maradt fiú életének alakulásába láthatunk bele, bár csupán körülbelül egy esztendejébe. A tizenhét éves Franz Huchel 1937 nyarán elhagyja Nußdorfot, hogy Bécsbe költözzön. Anyja hajdani ismerősének, a háborúban megsérült Otto Trsnjeknek a trafikjába megy segédnek. A nagyvárosi forgatag egy egészen más világ valóságát mutatja be a fiúnak. A trafikban megforduló urak között megismerkedik a kor elismert pszichoanalitikusával, az akkor már nyolcvan esztendős Sigmund Freuddal. A professzor azt ajánlja a fiúnak, hogy csapjon bele a lecsóba, és keressen magának egy lányt, ne öreg urakkal diskurálgasson! Franz hamarosan fülig szerelmes lesz a kis Anezkába, aki megismerteti vele a testi gyönyöröket, majd jól meg is sebzi az ifjú makulátlan szívét. Immár sérülten kéri  Freud segítségét. De az 1937-38-as év Bécse nem kedvez a felhőtlen szerelemnek. Hamarosan mindenki áldozattá válik, aki "zsidókkal" tart kapcsolatot. 

A kor bécsi hangulata rendkívül jól megelevenedik a sorok mögött. Nem tagadom, hogy a könyvből készült film előzetesét is meglestem, ami nagyban hozzájárult ehhez a sikerhez. Már maga egy trafik zárt, különleges helyszíne is jó ötletnek tűnt. Akárcsak a 17 éves fiatalember találkozása  a sokat tapasztalt professzorral. Egy szeplőtlen fiú a szerelem hajnalában, kontra Freud az ő ösztön-elméletével, ígéretes.  De sajnos a jó gondolatokat nem követték izgalmas levezetések, mint ahogy a történelmi szálaknak sem sikerült feszültséget becsempészni a regénybe. Minden egy kicsit közepes, langyos maradt. Amitől persze nem lesz rossz a regény, de egyáltalán nem vált különlegessé.

Igazából én sem szeretem, amikor egy könyv értékelésénél a szerző egy másik munkáját kaparjuk elő, de itt muszáj leszek megemlíteni azt a bizsergető gondolatot, amit Seethaler elővett. Ugyanis, amíg Andreas Egger az Egy egész életben szegény főhősét szinte egészében lenyomja a potenciák szintjére, a meg nem valósított lehetőségek gyehennájára, addig Franz Huchel már kamaszkorában kiléphet a megszokott falusi miliőjéből, megkapja a nagy esélyt. Franz be is teljesíti  életét, de egyáltalán nem úgy, ahogy várná az olvasó. 

Talán nem is olyan lényeges, de tény, hogy a magyar kiadástól eltérően, valójában ez a könyv két évvel hamarabb született, mint  Andreas Egger története. Az viszont biztos, hogy az egy jóval kiforrottabb munka, és sokkal nagyobb élményt jelentett az olvasása, mint A trafikos című könyv. 

Hozott pontszám: 4

Sigmund Freud Múzeum, a professzor korábbi lakhelyén

Bécs, Berggasse 19

"Az újságolvasás ugyanis az egyetlen fontos, az egyetlen lényeges és érdemleges dolog a trafikos életben; mert aki nem olvas újságot, az nem trafikos, hogy ne mondjuk: nem ember."

"– De miért lesznek szerelmesek az emberek folyton és mindenhol?
– Fiatalember – szólt Freud, és megállt. – Nem kell megérteni a vizet ahhoz, hogy fejest ugorjunk belé!"

"Megszakad a szívem, amikor azt hallom, hogy néha szomorú vagy. Mit mondjak neked? Annyiféle a szomorúság, ahány órája van az életünknek. És valószínűleg még annál is több. És mindegy, hogy tudod-e, honnét jön ez vagy az a szomorúság. Hozzátartozik az életünkhöz. Ha engem kérdezel, szerintem még az állatok is szomorúak. És talán a fák is. Csak a kövek nem. Azok csak fekszenek és nem csinálnak semmit. De ki vágyna erre?" (189. oldal)

Robert Seethaler