2019. április 29., hétfő

Petrik Adrien - A másik kert

Petrik Adrien 2008, 2009 és 2013-ban megalkotta azt a háromkötetes sorozatát, mely saját házuk, majd kertjük, s végül életük felépülésének néhány általa fontosnak tartott részének bemutatására vállalkozott. A sors fintora, hogy először a harmadik részt olvastam, majd az elsőt, és most a másodikat. Így írtam róluk korábban:

Petrik Adrien - Asszony és háza  2016. 04.09.

"Nem szépirodalom, hanem egy írás a szépről.
Jobban már nem is cserélhettem volna fel Petrik Adrien könyveit, először a harmadik rész, most az első és ha sikerül beszereznem, majd a második könyv.
Furcsa dolog amikor a hóhért akasztják, vagyis, amikor a tervező építkezik.
A könyv annak a csodának a megjelenítése, amikor a hason csúszó, lapos irka-firkák (azaz a tervrajz) testet ölt, kilép a térbe és önálló életre kel. A szerző hihetetlen intenzíven markolja ki a múltból az építkezés jelentősebb részleteit, és laza fröccsentésekkel spricceli szét ezeket. Intenzív volt itt minden tulajdonképpen, a színek, a formák, a hangulatok. Semmi nem áll magában, mindennek van gyökere, története, múltja. Amikor ilyen elemekből építed fel az otthonodat nem is szabad csodálkozni azon, amit eredményez.
Bennem mit eredményezett? Nekem egy sebtapasz ez a könyv. Egy kence, egy gyógyír tépett idegrendszeremnek. A kitűnő minőségű fotók egyenként csodaszámba mennek, és megjelenítőik annak, amire én -és gondolom, sokunk- vágyunk. Szerettem a könyvbe szőtt recepteket, a családi hagyományokat, amihez akkor is ragaszkodtak, amikor épp felfordulni látszott a világ. Életerőt ad, lendületet, felpezsdülő fantáziát…. folytassam?
Pici negatívum, ami egyébként nagyon zavaró; a tördelés. Néha lapok múlva folytatódik a megkezdett mondat, de mit mondat, sokszor a szavak is szét vannak így nyírva. Valamint olykor nem a legjobb képeket válogatták be a kötetbe. Amikor hosszasan írunk például egy falszínről és annak történetéről, akkor az a minimum, hogy ne hatszáz kép legyen a kert hangulatáról, hanem ott és azonnal egy fotó az ominózus falról!"

Petrik Adrien - A hideg szóda élvezete (2014.04.30.)

"Az egész könyv olyan, mintha egy fantasztikus, életigenlő nő blogját olvasnád. Fantasztikus képek, remek ötletek, ízek, érdekes történetek. Néha sírunk, néha nevetünk, és persze irigykedünk. Irigykedünk, hogy micsoda fantasztikus környezetben él ez a család, micsoda emberi értékeket gyűjtöttek össze magukba és maguk köré.
Több gondolat személyesen is megérintett, itt főképp arra gondolok, hogy hasonló dolgokat tartok én is fontosnak, értékesnek. Aztán volt egy fejezet, amit végig sírtam. Jó lett volna nem épp anyák napján olvasni, de úgy tűnik ez elkerülhetetlen volt. Végre valaki megfogalmazta mi az, ami engem is két vállra fektet az utóbbi időben. Micsoda fájdalommal jár az elszakadás. (Én még csak elején tartok) Fantasztikus könyv, Polcz Alaine-s zöngékkel. A macskás rész - Adrien családjához hasonlóan- engem sem kötött le. De úgy szeretnék én is egy ilyen kreatív csajok körbe tartozni. Ígérem én mennék teafilter virágokat hajtogatni, kenyeret sütni…."

Petrik Adrien - A másik kert (2019.04.29.) 

Közel öt évet kellett várnom arra, hogy beszerezhessen az Asszony és háza sorozat középső részét. Ki kellett újra adni ahhoz, hogy emberi áron hozzá lehessen jutni a kötethez. Hála és köszönet a kiadónak!
Az előző,  korábban olvasott testvérkékhez hasonlóan ez a könyv is az élet apró szépségeinek észrevételéről és kiélvezéséről szól. Amíg a sorozat  első része a házuk felépülésének folyamatát mutatja be, addig ez a rész a kertjük kialakulásának lépéseit ábrázolja. Ez az  ábrázolás  pedig álmok, skiccek, fényképek, és sztorik pezsdítő kavalkádjából adódik össze. Életigenlés, izzó érzelmek és fűszeres ízek násza. 
Az antitulajdonságokkal rendelkező földdarab paradicsommá alakítása apró lépésekkel kezdődött. A szokásos pénztelenséggel, de annál erőteljesebb álmodozásokkal, svájci frank alapú hitel felvételével, örömujjongással, és bozót irtással, hatvan kilós kövek cipekedésével, majd mindig valami csekélység hozzátételével, ami kinccsé vált ennek a csodás családnak a kezei között. Hogy hogyan lehet varázsolni, azt mutatja be ez a könyv. A semmiből nagyot alkotni; a pálinkásüveg szárából, a zöld hulladéknak kidobott almaág nyesedékből, csempedarabkákból, kövekből és kavicsokból. 
A tündérvilág kialakításának természetesen szerves része az összefüggő növényzet megteremtése. Ez a gazdagon burjánzó paradicsom több év alatt válhatott ilyenné. Számos kudarc, kísérlet, reménytelennek tűnő vállalkozás kísérte a munkát. Petrik Adrien beavat a titokba, hogyan tehetünk szert ingyen vagy fillérekért mutatós virágokra, cserjékre, bokrokra. Akadt persze náluk is számos melléfogás, drága vakvágány, kiábrándító helyzet, de összességében mégiscsak egy lelki oázist hoztak létre. A növénytársítások, kreatív megoldások valami földöntúli csodának adnak otthont.
Az írónő személyiségének összetettségét jól nyomon követhetjük azon, hogy bár a kertjéről szándékozott könyvet írni, de a  kötetben nem csekély oldalon keresztül foglalkozik kutyáinak természetével és történetével, a családi utazásokkal, élményekkel vagy például az egyik fejezetben megosztja olvasóival azokat a "lassító" praktikákat, amelyekkel élvezetesebbé tehetjük életünket. Anélkül, hogy kimondaná a manapság oly divatosnak számító "mindfulness" kifejezést, írásának minden betűje és csodálatos fotóinak minden kockája, ezt a tudatosan megélt és kiélvezett jelenpillanatot hirdeti. 

Rengeteg növényt mutat be Petrik Adrien a könyvében, számos fotóval igyekszik eligazodást adni. Minden kép maga a csoda. Tökéletes alkotás, az esztétikai élmény magas foka. Azt sajnos most is meg kell jegyeznem, hogy gyakran hiányoznak a képekhez tartozó feliratok. Persze, ahogy ez lenni szokott,  pont azokra voltam a legkíváncsibb, amik nem voltak címkézve. A tördelésnél ismét számítani kell arra, hogy van olyan szövegtörzs, ami oldalakkal később folytatódik a betűzdelt fotók miatt.
Ha biztos befutó ajándékot szeretnénk, akkor lepjük meg szeretteinket akár ezzel a kötettel. Nézegetésre, olvasgatásra, és kolibri módjára, a pozitív gondolkodás velejének megcsapolására is alkalmas "A másik kert". 

Hozott pontszám: 5 




"Szeretem a szelet. Nem akkor, amikor süvít, hanem amikor éjszaka elalvás előtt érzem az arcomon. Hogy van. Hozzám ér." 

"A teregetést olyan végtelenül nőies dolognak tartom, mint a szövést. Alig tudok elképzelni szebbet, mint egy nőt aki sző vagy tereget. "

"Gyönyörűek a lányok a hajukban friss virággal. Olaszországban mindenhol van szabadon hozzáférhető virág az utcán, és azóta, ha tehetik mindig tűznek friss virágot a hajukba. Egy fiatal lány, élő virággal a hajában, olyan tökéletes és ellenállhatatlan, üde és kívánatos, törékeny és megismételhetetlen, hogy ne hagyjátok ki, lányok! Tűzzetek és cserélgessétek a friss virágot a hajatokban!"




"Tudod, van tiszta gyerek, meg boldog."



"Meg és rémít, ahogy megvalósulnak az álmaim. Nem volna jobb még álomnak dédelgetni egy darabig? Aztán ott áll majd védtelenül, mindenki gúnyolódásának kitéve, már nem rejtegethetem a fejemben…"

Güel Part -ez a kép nem a könyből van
"Roberto Benigni mondja egy filmjében, hogy „ha szerettek, a világ életre kel, mozgásba lendül, tékozoljátok az örömöt, fecséreljétek a vidámságot, legyetek búsak, szótlanok a végletekig, vágjátok az emberek szemébe a boldogságot, mert a boldogság átadásához boldognak kell lenni, és a bánat átadásához is boldognak kell lenni.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése