Húsz éve kegyetlen ridegre fordult a világ, örökös tél tombol. Az emberek szívéből elillant a remény, amikor Kevét az emberek világának táltosát legyőzte az alvilági főboszorkány, Cilonda, és annak serege. Sárkányok, ördögfiókák, démonok, boszorkák szálltak szembe az Ősisten védelme alatt álló emberek világával. De Keve elbukott, dicstelen halál lett végzete, s az Ősisten is magára hagyta esendő, gyönge teremtményeit. Az emberek fásultan, bezárkózva tengetik napjaikat, eledelük csupán száraz kása, kertjeikből eltűnt a szín. Egy nap azonban gyermek születik, Keve leszármazottja, Hajna kisfia, a táltosnak tartott Kücsen. A hajjal, foggal és hat ujjal született gyermek érti az állatok gondolatait, megérzi a közeljövőt és fejlődése is rendkívüli. Tanítója a falu gyógyítója, Agolcs lesz, védelmezője Bibura a tündér, Fenrira a farkas, Manduk a bagoly, Gütten a medve. De születésének jelentőségét megérezik a gonosz erők is. Illujankasz, a sárkány tudatára ébred, hogy tizennégy év múlva élet-halál harcot kell vívnia Kücsennel. S az idő gyorsan telik. Ami az emberek világában egy év, az az alsó és felső világban csupán egy nap. És Kücsen napról napra erősebb, okosabb s készen áll a próbák kiállására.
A magyar népi mondákat megidéző regény, az ősi táltos világ hangulatába helyezi olvasóját. Kücsen a nagy megmérettetésre készül; testi, lelki és szellemi fejlődésének lehetünk tanúi ebben a népmesei elemekkel gazdagon megszórt történetben. Becsület, furfang és álnokság ugyanúgy helyet kap az események menetében, mint a bátorság és kitartás. Szigeti Kovács Viktor egy rendkívül pozitív szemléletet csempész be a gyermekek világképébe az események alakításával. Ebben a közegben a rossz képes megváltozni, váratlan lehetőségekkel előrukkolni. Rendkívüli empátiával világít rá a mindenkiben jelen lévő rossz természetére, és kvázi felmentést ad gyarlóságainkra.
A történetben csodás gyógyulások, elképesztő menekülések, varázstárgyak és meseszerű állatok teremtik meg az elbűvölő légkört. A kötet szerkezetileg és nyelvileg is követi a körülbelül 9-14 éves korosztály igényeit. A történet mindvégig leköti olvasója figyelmét, még akkor is képes fenntartani a kíváncsiságot, amikor épp nem történnek hatalmas izgalmak.
Erkölcsi mondanivalóval rendelkező, rendkívül békés meseregény ez. Képi világa közel áll a magyar gyerekekhez, egy sajátos megértési folyamattal ajándékozza meg őket, mely simulékonyan igazodik a népmesékből lassan kinövő generációhoz. Kicsit a Fehérlófiában, picit a Csongor és Tündében, kicsit pedig a magyar mondák hősei között éreztem magam. Bátran ajánlom a kötetet!
Hozott pontszám: 5
"Hosszú-hosszú ideje nem született már táltos az emberek között. Amióta elvesztették jókedvüket, és eluralkodott rajtuk a reménytelenség, nem lett új táltos, a régiek pedig hasznavehetetlenek."
"Ilyen pogácsa talán még sosem készült a világon; belekerült egy anyai szív minden bánata és reménye, belekerült a féltés, és a szeretet is, ami az anyákat erősebbé teszi bármely harcos férfinál."
"Illujankasz azt tapasztalta, hogy vannak olyan búcsúk, melyek örökre szólnak, és olyanok is, melyek csupán egy rövid időre. Az a búcsú, amelyik végleges, amellyel valami örökre véget ér az emberi, mulandó időben, szentén csupán egy pillanat. Illujankasz néha azt gondolta, ilyen elválásokból áll az emberek élete, ilyen elbúcsúzásokból, törékeny pillanatokból, melyek a „nincs többé” végtelenségébe tekintenek."
"Hosszú-hosszú ideje nem született már táltos az emberek között. Amióta elvesztették jókedvüket, és eluralkodott rajtuk a reménytelenség, nem lett új táltos, a régiek pedig hasznavehetetlenek."
"Ilyen pogácsa talán még sosem készült a világon; belekerült egy anyai szív minden bánata és reménye, belekerült a féltés, és a szeretet is, ami az anyákat erősebbé teszi bármely harcos férfinál."
"Illujankasz azt tapasztalta, hogy vannak olyan búcsúk, melyek örökre szólnak, és olyanok is, melyek csupán egy rövid időre. Az a búcsú, amelyik végleges, amellyel valami örökre véget ér az emberi, mulandó időben, szentén csupán egy pillanat. Illujankasz néha azt gondolta, ilyen elválásokból áll az emberek élete, ilyen elbúcsúzásokból, törékeny pillanatokból, melyek a „nincs többé” végtelenségébe tekintenek."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése