Aztán már az első oldalakon kiderült a személyes érintettségem, mert bár egy nem igazán reális világban járunk, de ebben az úgymond más környezetben is fontos szerepet tölt be a gyermekvédelem, ami az én hivatásom is. Máris megvolt a kapcsolódási pont. Bevallom, hogy az én olvasási élményem ilyen szempontból határozódott meg.
Mondhatnám, hogy egy meséről van szó, és nem is hazudnék, hiszen a modern mesék modern világunk ideáit hordozzák magukban. Linus Baker, történetünk főszereplője egy igazi szürke emberke, egy hivatali tisztviselő, a hierarchia legalján, akinek az a feladata, hogy ellenőrizze a gyermekotthonokat, különösen azokat, ahol valamiféle probléma jelentkezik. Csakhogy ezek a problémák kicsit másfélék, hiszen a gyerekek is másfélék. A különleges képességekkel rendelkező lurkók gyűjtőhelyein járunk. Itt a szigorúan kontrollált társadalmi rendben a másság elég elítélendő jelenség. De még ebben a merev rendszerben is vannak fokozatok, sőt létezik egy "top secret" kategória is, a Marsyas falu melletti szigeten lévő ház, ahová a Rendkívül Magas Felső Vezetés kivezényli Linus Baker gyermekvédelmi ellenőrt. Hat gyerek és nevelőjük Arthur Parnassus helyzetének kivizsgálására kérik fel Bakert.
A sziget és lakóinak megértése fokozatosan történik meg az egy hónapos ott tartózkodás során. Mert együtt kell élni azzal, akit meg akarunk ismerni, meg akarunk szeretni. Linus Baker szigorúan tartja magát a "Szabályok és utasítások" című előíráshoz, mely alapján le kell folytatnia a vizsgálatot. Egy olyan társadalomban, ahol kemény előírások védik a közösség működést, nem egyszerű másként látni a dolgokat. Morózus rendtartás, paragrafusok, a hatalomtól való rettegés diktatúrája neveli a lakókat. De akármennyire is tipikus figurája Linus Baker ennek a rendszernek, a szíve a helyén van. A szív tisztasága teszi képessé arra, hogy helyesen döntsön, meglássa a gyerekekben rejlő értéket, saját eszközeivel megvívja harcát a rendszerrel szemben, az emberi előítéletekkel és nem utolsó sorban önmagával.
Számomra kiemelkedő élmény volt a Klune által megteremtett világ, a lények, a hangulat. Ezért szeretek néha fantasy történeteket olvasni, hogy a saját magam által megteremtett képzeletbirodalmamban kalandozhassam, felépíthessen színeimből és formáimból a soha nem látott valóságot. Érdekes tapasztalás, amikor egy fantasy birodalomban ugyanazok a belső normák élnek, mint bennem. A.S. Neill - Summerhill című könyve ( film is van belőle) jutott eszembe.Teljes párhuzamot láttam a két történet között. Úgy tűnik, hogy ugyanazokat a csatákat vívjuk folyamatosan. Harcot az előítéletekkel szemben, a fásultság, a lustaság, a begyepesedés, a rugalmatlanság és merevség ellen. A könyv üzenete, hogy mélyen magunkba nézve, bátran kérdőjelezzünk meg olyan dolgokat, melyeket szentnek és sérthetetlennek tartunk. Az erkölcsi felnőtté válás megköveteli, hogy belsővé tett szabályok alapján éljünk.
Hozott pontszám: 5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése