Ez a könyv Mikecs Anna könyve, írója Gerlóczy Márton, aki teljen tapintatával hátrahúzódott, csendben és a lehető legpontosabban elmesélte egy család történetét. Egy családét, amelynek soraiba simult Áprily-Jékely Lajos, Mikecs Anna, s Gerlóczy Márton is. A monumentális tárlat remekül érzékelteti a történelembe való beágyazottságunkat és fogaskerék létünket. A kerekek között van egy törött fog, ő Mikecs Anna, a kicsi lány, a kicsi virág, akihez a nagyapa Áprily Lajos címezte hosszú, balladaszerű versét az Annának hívták költeményt. Számomra ez a könyv ennek a versnek a kibontakoztatása.
Hat generáció története ez, akiknek életében végigsöpört ugyan egy-két apróság, világháborúk, rendszerváltások, elcsatolások többek közt, de a családregény tragédiája mégsem ebben tombolja ki magát, hanem a női sorsok, a női jellemek hánykolódásában. Mivel terjedelmes időtartamot ismerhetünk meg, ami nemzeti tragédiákban, családokat sújtó szörnyűségekben bővelkedik, és mindemellett egy művészcsalád működését ábrázolja, elkerülhetetlen, hogy mindenkit más-más dolog fog megérinteni ebből a burjánzó gazdagságból. Ezt azért is tartom fontosnak jelezni, mert bár éreztem én is azt az írói szándékot, mely a Jékely család női alakjaira fókuszál, mégis nekem elsősorban egy másként működő családdinamikát mutatott be.
A regény középpontjában Jékely Márta áll, aki egy óriási tragédia után próbál talpra állni, megismerkedik, majd férjhez megy Mészáros Dezső szobrászhoz, aki mellett életét lemondásként éli meg. Egy árnyék lesz, egy eltűnt tehetség. De nem ő az egyedüli, aki hasonló sorsra kényszerült. Az ő édesanyja, Schéfer Ida, Áprily-Jékely Lajos felesége szintén ilyen utat járt be. Mártától indul és bontakozik ki a családtörténet mind a múlt, mind a jövő irányában. Gerlóczy Márton, akinek tulajdonképpen anyai nagyanyja Márta, történetének alapját pontosan a nagymama memoárjából meríti. Ehhez veszi hozzá Márta édesanyjának, Idának a naplóját, és úgy tűnik ez már elég volt ahhoz, hogy Gerlóczy belefogjon egy kutatásba, amely a családi levelezések, naplók, helyszín feltárásokon keresztül teszi lehetővé az Altató megszületését. Bizonyára sokkal könnyebb lett volna csak úgy megírni a regényt, minden háttéranyag nélkül, mint ládaszám olvasni a leveleket, gyűjteni az információkat, felcsipegetni a morzsákat. Nagy szerencse, hogy a család női tagjai naplót vezettek évtizedeken keresztül, hogy megőrizték az írásos hagyatékokat is, és hogy a történelem vihara sem tépte ki kezükből ezeket az értékeket.
A könyv nem lineáris, időben, térben rengeteget ugrál, stafétabotként adja át a mesélő hölgyeknek a vezérfonalat. Rengeteg apró mozzanat támogatja meg ezt a történetet. Az oldalágak jelentőségét sem kisebbíteni akaró írói szándék viszont eredményez egy kis káoszt, amelynek leküzdésében segít a belső borítón felvázolt családfa skicc. Aki le merészeli tenni a könyvet, akár egy-két napra is, hirtelen nem is tudja majd hol van, amikor ismét kézbe veheti, az amúgy erős kötődést kiváltó irományt.
Érzékeny történet ez, érzékeny szereplőkkel, mely különösen sérülékeny időben játszódott. Összességében nagy megtiszteltetést jelent, hogy Gerlóczy Márton (és családja) közkinccsé tette a felmenőik életét, és minden szépítgetés, köntörfalazás nélkül örökítette ezt tovább.
Hozott pontszám: 5
A regény középpontjában Jékely Márta áll, aki egy óriási tragédia után próbál talpra állni, megismerkedik, majd férjhez megy Mészáros Dezső szobrászhoz, aki mellett életét lemondásként éli meg. Egy árnyék lesz, egy eltűnt tehetség. De nem ő az egyedüli, aki hasonló sorsra kényszerült. Az ő édesanyja, Schéfer Ida, Áprily-Jékely Lajos felesége szintén ilyen utat járt be. Mártától indul és bontakozik ki a családtörténet mind a múlt, mind a jövő irányában. Gerlóczy Márton, akinek tulajdonképpen anyai nagyanyja Márta, történetének alapját pontosan a nagymama memoárjából meríti. Ehhez veszi hozzá Márta édesanyjának, Idának a naplóját, és úgy tűnik ez már elég volt ahhoz, hogy Gerlóczy belefogjon egy kutatásba, amely a családi levelezések, naplók, helyszín feltárásokon keresztül teszi lehetővé az Altató megszületését. Bizonyára sokkal könnyebb lett volna csak úgy megírni a regényt, minden háttéranyag nélkül, mint ládaszám olvasni a leveleket, gyűjteni az információkat, felcsipegetni a morzsákat. Nagy szerencse, hogy a család női tagjai naplót vezettek évtizedeken keresztül, hogy megőrizték az írásos hagyatékokat is, és hogy a történelem vihara sem tépte ki kezükből ezeket az értékeket.
A könyv nem lineáris, időben, térben rengeteget ugrál, stafétabotként adja át a mesélő hölgyeknek a vezérfonalat. Rengeteg apró mozzanat támogatja meg ezt a történetet. Az oldalágak jelentőségét sem kisebbíteni akaró írói szándék viszont eredményez egy kis káoszt, amelynek leküzdésében segít a belső borítón felvázolt családfa skicc. Aki le merészeli tenni a könyvet, akár egy-két napra is, hirtelen nem is tudja majd hol van, amikor ismét kézbe veheti, az amúgy erős kötődést kiváltó irományt.
Érzékeny történet ez, érzékeny szereplőkkel, mely különösen sérülékeny időben játszódott. Összességében nagy megtiszteltetést jelent, hogy Gerlóczy Márton (és családja) közkinccsé tette a felmenőik életét, és minden szépítgetés, köntörfalazás nélkül örökítette ezt tovább.
Hozott pontszám: 5
Áprily Lajos-Schéfer Ida
A regénybeli család.
Balról jobbra fentről: Jékely Zoltán, Jékely Márta, Jékely Endre. Alsó
sorban: Schéfer Ida, Ziegler Berta (Áprily Lajos édesanyja) és Áprily
Lajos. A kép a kolozsvári Hója-erdőben készült (Ezt a cikket a
Krónikáról másolták:
https://kronika.ro/kultura/a-kicsi-arnyek-es-a-nok-csaladregenye-gerlozy-marton-iro-aprily-lajos-dedunokaja-ujonnan-megjelent-konyverol)
A regénybeli család.
Balról jobbra fentről: Jékely Zoltán, Jékely Márta, Jékely Endre. Alsó
sorban: Schéfer Ida, Ziegler Berta (Áprily Lajos édesanyja) és Áprily
Lajos. A kép a kolozsvári Hója-erdőben készült (Ezt a cikket a
Krónikáról másolták:
https://kronika.ro/kultura/a-kicsi-arnyek-es-a-nok-csaladregenye-gerlozy-marton-iro-aprily-lajos-dedunokaja-ujonnan-megjelent-konyverol)
A regénybeli család. Fent, balról jobbra: Jékely Zoltán, Jékely Márta, Jékely Endre.
Alsó sorban: Schéfer Ida, Ziegler Berta (Áprily Lajos édesanyja), Áprily Lajos. A kép a kolozsvári Hója-erdőben készült.
A regénybeli család.
Balról jobbra fentről: Jékely Zoltán, Jékely Márta, Jékely Endre. Alsó
sorban: Schéfer Ida, Ziegler Berta (Áprily Lajos édesanyja) és Áprily
Lajos. A kép a kolozsvári Hója-erdőben készült(Ezt a cikket a Krónikáról
másolták:
https://kronika.ro/kultura/a-kicsi-arnyek-es-a-nok-csaladregenye-gerlozy-marton-iro-aprily-lajos-dedunokaja-ujonnan-megjelent-konyverol)
A regénybeli család.
Balról jobbra fentről: Jékely Zoltán, Jékely Márta, Jékely Endre. Alsó
sorban: Schéfer Ida, Ziegler Berta (Áprily Lajos édesanyja) és Áprily
Lajos. A kép a kolozsvári Hója-erdőben készült (Ezt a cikket a
Krónikáról másolták:
https://kronika.ro/kultura/a-kicsi-arnyek-es-a-nok-csaladregenye-gerlozy-marton-iro-aprily-lajos-dedunokaja-ujonnan-megjelent-konyverol)
Jékely Márta-Mikecs László és Mikecs Anna
Áprily Lajos unokájával, Mészáros Zsófival (Gerlóczy Márton édesanyja) 1963
Mészáros Zsófia és Gerlóczy Márton
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése