Szakács Eszetr - Babilon (A Szelek Tornya 2.)

"Legyen bár olümposzi vagy babiloni, mindkét világ isteneinek segítségére szükségünk lesz, hogy legyőzzük az emberiség legősibb ellenségét."

Néha elgondolkozom azon,  hogy milyen készségeket fejleszt az olvasás, így az élet második felében? Valamilyen véleményem mindig  születik, aztán jön egy ilyen könyv, és egyértelműen fel tudok mutatni egy újabb értéket. Ez pedig nem más, mint hogy van egy mű, ami nem igazán tetszik nekem, de látom benne a sok értéket. Régebben egy ilyen könyvet, ami ennyire kidob, már régen félretettem volna, de most képes voltam átrágni rajta magam, és így elmondhatom, hogy kinek ajánlom. 
Magamnak semmiképp!

A Szelek Tornya első részében megismerkedhettünk a zsebuniverzumok világával, hogy saját kis hétköznapi életünk  mellett több világ is zsibong. Többek közt az Olümposz nevű bolygó, ahol griffek és grifflovasok párban végzik a moirák által megszabott feladatot. A második rész főhőse León, aki maga is grifflovas szeretne lenni, de úgy tűnik, hogy nem erre a feladatra szánták az istenek. Korfu szigetén él napjainkban, és nem rest elfogadni az első adódó alkalmat arra, hogy szürke vakációját feldobja egy kalanddal. Hamarosan rájön, hogy ez a kaland nem vicc, rajta áll vagy bukik a világ sorsa.

A gonosz  most Ahrimán, a világ ősellensége képében jelenik meg. Egyedül a tizenhat éves fiú képtelen lenne megoldani ezt az óriási feladatot, de szerencsére akad társa bőven. Lárok, rabszolgák, varázslók, görög istenek, állatkák, griffek és még számtalan ember (?) segíti  Leónt a küldetésében. Bizony ez fantasy a legjavából, és talán ezért véreztem el én is olvasás közben. Nagyon nehezen helyezkedem el ilyen környezetben, képtelen vagyok értékelni a fantasy problémamegoldását. Nekem kristálytiszta logika kell, nem szeretem, ha egy probléma megoldására mentőöveket dobnak be. De látom, hogy ez csak minket, a műfajt kevésbé értékelőket zavarja.

Ahrimán ábrázolása

Egyébként a történetnek nagyon szép íve van. A kezdeti, egymást követő feladatmegoldásba hiba csúszik. Szakács Eszter jól átgondolt logikával, ezt a hibát a későbbiekben megoldásnak fogja felhasználtatni okos szereplőivel. De előtte még, ha már a szép ívet dicsértem, az események a kezdeti siker után katasztrófába torkollanak. Olyan mélyre kerül a világ megmentése, hogyha nem látnánk, hogy még csak a könyv felét hagytuk el, már fel is adnánk minden reményünket. Be kell vallanom, hogy ezen a ponton én is megrendültem egy kicsit, és komolyan elgondolkodtam, hány éves gyereknek adnám a kezébe a kötetet. A szerző felhasználva a szereplők korábbi tapasztalatait, egy zseniális csavarral megoldja León helyzetét, és természetesen lehetőséget ad a harc újbóli felvételére. A történet végére szép elvarrt szálakat kapunk, ugyanakkor van lehetőség arra is, hogy a Szelek Tornyának folytatása legyen.

Nagyon igényes, a görög mitológiára épülő fantasy történetet kínál nekünk a szerző. Külön értékelem a magyar vonatkozás belecsempészését. Ha már elmondtam, hogy nem éreztem komfortosan magamat a történetben, az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ettől függetlenül bent ragadtam a furcsa világban. Biztosan ismeritek az érzést, hogy már rég letetted a könyvet, de még mindig ott vagy. Nos, valahogy én is így jártam. 

Hozott pontszám: 4 

Szakács Eszter