"Sir Ken Robinson a kreativitás, az innováció és a humán erőforrások
nemzetközileg elismert szakértője rendkívül szellemesen és mély
emberséggel arra buzdít bennünket, ne hallgassunk a pesszimistákra, ne
sodródjunk a tömeggel, hanem keressük meg igazi alkotó elemünket –
képességeink és vágyaink találkozási pontját."
Amiket ebben az előadásban hallottam, az teljesen felrázott, és előhozott belőlem valami olyan tudást, ami úgy éreztem mindig is megvolt bennem. Igen, valahogy így kellene bevonni életünkbe a tanulást, a munkát. Sok hasonló élménnyel találkoztam már eddig is, leginkább a kreatív oktatás vagy a flow élménnyel kapcsolatban. Ezért is szerettem volna elolvasni Robinson könyvét.
A szinte beszerezhetetlen kiadványhoz, mely antikváriumban is öt számjegyű értéket képvisel, a központi Szabó Ervin könyvtár révén jutottam. (Az egyetlen példány ordenáré módon össze van firkálva, szörnyű)
A kezdeti lendületes olvasást, mely először a videóból is jól ismert példákat hozza, lassan megtörte a könyv stílusa. Egyáltalán nem lehetett fejezetről fejezetre elmélyülni a témában, mert az egészet valami szétaprózás jellemezte. Talán én vagyok kevés ehhez a könyvhöz, túl buta a tanár úr eszmefuttatásaihoz, de végül nem olvastam el végig a kötetet.
A példák, amiket leginkább híres emberek életéből állít elénk a szerző, rendkívül színesek, élménygazdagok, már csupán ezekkel is képes az olvasót meggyőzni arról, hogy a hagyományos oktatás mennyire káros lelkileg, szellemileg, és mennyire csak önmagunk árnyékai lehetünk így.
Nem szeretném senki kedvét elvenni attól, hogy elolvassa a könyvet, mert kiragadva bármelyik oldalt felolvasnék a környezetemnek, teljesen vállalhatóak a gondolatok, csak én nem voltam most erre a könyvre ráhangolva. Pedig éveket vártam rá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése