Szolomu, Emiliosz -Egy ​hűtlenség naplója

"Elérkezett az ideje, hogy külön útra lépjenek. Többé nincs miről beszélniük. Valami végleg összetört. Átélték a saját ősrobbanásukat. Ami addig egy és oszthatatlan volt, apró darabokra hullott, melyek több millió fényév távolságra szóródtak egymástól, elmerülve saját galaxisuk űrbéli magányában."

Ez a könyv olyan volt, mint egy szaloncukor. A zacskón az állt, hogy zselés, de amikor kibontottad akkor rumos-mazsolás íze volt. Nem rossz, de nem ezt vártad. 

Jorgosz Dukarelisz régészprofesszor visszatér arra a helyszínre, ahol húsz évvel ezelőtt egy jelentős régészeti leletre bukkant csapatával. Ez a feltárás hozta meg a sikert a férfi számára, s egyben belépője  lett szakmai előmenetelének. Az a nyár, a maga izgalmával, izzadságos munkájával azonban nem csak a régészeti munkájában, hanem magánéletében is jelentős változást hozott. Szerelmi kapcsolatba keveredett az ásatáson dolgozó egyik tanítványával, s feleségével való házassága is mélypontra jutott. Most, húsz év után visszatér ugyanide, hogy válaszokat kapjon. Amint a lassan csepegtetett információkból megtudjuk, feleségét hat hónapja keresi a rendőrség, s ő tehetetlenül szemléli az eseményeket. 

"Ideutazott, hogy megküzdjön önmagával, hogy rendet tegyen a káoszban."

Kinyitja újra azokat a naplókat, amiket a feltáráskor vezetett. Visszatekeri az összes szálat, hogy megértse a történteket és önmagát. Erre nincs is ideálisabb hely, mint az egykori feltárás vidéke. Az olvasó részt vesz a kutatócsapat munkájában, betekinthet a magánéleti bonyodalmakba, és elmerülhet a több ezer éve meggyilkolt lány történetének találgatásában is. 

A professzor belső útjának egyik  legérdekesebb része, amikor magával az idővel  szembesül. Érzi magán az idő elmúlását, holott pont az elmúlt idő feltárása adja a munkáját is. Hogyan éli át önnön magán a rétegződéseket? 

Másik érdekes felvetése a könyvnek, hogy vajon ügyesebb egy tapasztalt régész, amikor saját múltját kell megérteni, mint az, aki nem ok-okozat keresésében tölti napjait? 

Szolomu nyitva hagyja ezeket a kérdéseket, teret enged az olvasónak, hogy eldöntse.

Bár a cím alapján azt gondolnánk, hogy egy hűtlenné válás grádicsain megyünk végig, valójában meglepő, hogy mennyire nem merülünk el mélyebb érzelmekben, pedig jó lett volna. Dukarelisz inkább sodródik, mint választ. Ezek a magánéleti sodródások egyben arra is felhívják a figyelmünket, hogy talán a múltfeltárásban is sokkal jelentősebb szerepe van a véletleneknek, mint a sziklabiztos  indokoknak. Akárcsak az eltűnt feleség esetében, akinek nyomára bukkannunk a könyv végén. Talán neheztelni fogunk a szerzőre, hogy nem egy izgalmas kis csűrés csavarással oldja meg az esetet egy lángelmés nyomozó, hanem szimpla pár mondatban kapjuk meg, az abszolút nem sejthető választ. De a hűtlenség sem mindig logikus előzményekre adott lépés:

"Azonban egy hang odabentről emlékezteti, hogy a hűtlenség alkalomadtán olyan váratlanul tör be az életünkbe, hogy mire észrevennénk máris késő. Elsőként a szív szerez róla tudomást, csak aztán az ész. Amit eddig szilárdnak hitt, most kezd meginogni. Kezd kicsúszni a lába alól a talaj. Tudnia illett volna, hogy az élet ilyen"

Nekem tetszettek ezek a felmerülő -vagy engem inspiráló- gondolatok, mint ahogy elvitathatatlan erénye a könyvnek a kitűnő hangulatteremtés. Ami innen nézve romantikusnak hat, az teljesen természetes abban a környezetben. Nem érzelmeket akar kifejezni a naplemente szemlélése, a körülölelő tenger valósága, hanem csak a környezet leírásának eszköze.  

S ki az, aki nem szívesen utazna el Naxosz szigetére, ahol a legenda szerint Theszeusz hagyta Ariadnet, vagy az Égei-tenger Küklád szigeteire, melynek egyikén Kufoniszin (Koufonissi) szigetén  játszódik ez a regény is. De nem csak a környezet leírása, hanem maguk a görög nevek is ugyanilyen természetességgel használtak, amik szintén nem minősíteni akarnak, de már is megteremtik a hangulatot. 

Mindenképp megér egy szellemi kalandot ez a könyv. 

 Emilios Solomou

Emiliosz Szolomu ciprusi író, aki történelmet és régészetet tanult az Athéni Egyetemen. Jelenleg középiskolai tanár. Az Egy hűtlenség naplója negyedik regénye, mely 2013-ban elnyerte az Európai Unió Irodalmi-díját. Magyarul viszont ez az első publikációja. 

Hozott pontszám: 4