Az irodalom és önismeret csodálatos házaspár.
Az élet számomra elválaszthatatlan az irodalomtól. Amikor arról beszélgetünk, hogy az emberek miért olvasnak, és miért azt a műfajt szeretik, amit, akkor legtöbbször azt a választ kapjuk, hogy jól érzik magukat a könyv világában. Sokaknak egy csodálatos utazás, egy kaland. Egy kaland, ami gyakran önnön magukba mutat, befelé, lefelé, mélyre.
Ebben az elvarázsolódásban volt részem tegnap, amikor Matuska Mircsi coach vezetésével részt vettem én is egy ilyen irodalmi-önismereti esten a Zelenák Sütiházban.
Volt bennem egy kis izgalom, amikor a Kolosy téren, Óbuda régies házai között a helyszínt kerestem. Az önismereti foglalkozás témája a Gyűrűk Ura volt. Nagyon régen olvastam a sorozatot, azóta természetesen a filmes feldolgozást is sokszor megtekintettem, és az izgalmamnak egyik oka pont ez volt, hogy a könyvről vagy filmről lesz-e szó? Ismerem-e eléggé a történetet, milyen emberek jönnek el, meg tudok-e nyílni előttük?
Amikor beléptem a barátságos sütiházba minden feszélyezettségem azonnal el is múlt. Egy fiatal pár (később megtudtam, testvérek) már ott volt, - JAJ, a gyerekeim lehetnének, fordult meg a fejemben- de mint kiderült, két nagyon nyitott és kedves embert ismertem meg általuk. Aztán még szivárgott néhány hasonlóan jó fej vállalkozó, és fel is állt a csapat. Mircsivel együtt heten lettünk. A téma hangulatához illő, "gyűrűk urás" filmzene szólt lágyan a hangszórókból, amíg a házigazda sütiház szintén a téma ihlette édességét majszoltuk. Én egy Second Breakfast (Második reggeli) -t fogyasztottam, míg többek a Tündler névre hallgató csodát.  |
| Második reggeli (vagy vacsora? ) |
A foglalkozás során Mircsi először egy rövid könyvrészlet felolvasásával felvetett egy kérdést, amit egyénileg vagy spontán alakult párban végiggondoltunk, majd közösen megbeszéltünk. Mindenki annyit mondott el magáról-magából, amennyit akart. Pillanatok alatt fantasztikus mélységig jutott el a párbeszéd, senki nem gondolta volna, hogy a könyv kapcsán ennyi mindenről szó lesz.
Anélkül, hogy nagy titkokat árulnék el, elmondom, hogy téma volt az ember célja és küldetése. Van-e küldetésünk, ha igen, akkor az micsoda, milyen támogató és gátló erők vannak jelen az életünkben? Számomra hihetetlen élményt jelentett, hogy ennyi különböző emberben is olyan sok hasonlóság van, és valahogy mindegyikünk egy irányba törekszik.
Mircsi által adott változatos feladatok kreatív oldalról is megjelenítették ezeket az erőket és törekvéseket. Valamennyire ismerni kell a könyv történetét, de leginkább a szereplők jellemére és viselkedésére koncentráltunk.
Legizgalmasabb feladatnak pont azt éreztem, ami elsőre nem volt világos. Egy másfajta gondolkozást indított el bennem, ami új megközelítést eredményezett. Sőt, a többiek fantáziadús ötletei, ezt még meg is koronázták. Külön örültem annak, hogy nem éreztem az idő sürgetését. Már jóval túl voltunk a meghirdetett zárórán, de sem Mircsi, sem a helyiség tulajdonosa nem akarta elvágni a beindult folyamatokat. Jó volt ezt az időt magamra, magunkra szánni. Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy próbáljon ki egy ilyet! (Zárójelben mondom, de eszméletlenül fiatalítóan hat az emberre.) Rengeteg pozitív energiát és elfogadást kaptam, és újabb adag muníciót a jóban való hithez.
Mircsi más témákban is indít hasonló önismereti foglalkozásokat, amivel már el is kezdtünk szemezni! Pontosan itt tudtok ennek utánanézni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése