Zágoni Balázs - A gömb

Ingatag talajra léptem ismét, egyik "kedvenc" műfajom a sci-fi területére. Habár nem vagyok nagy ismerője, de a disztópia címke talán  még jobban illik  a könyvre. 

"Az Európai Unió felbomlik. Az országok városállamokra esnek szét, a nyugdíjasok első lázadását újabbak követik, megjelenik a röghöz kötés és a neojobbágyság. A gyerekek öröklik szüleik adósságait, ezért csak egyetlen módja van, hogy az ember ne legyen haláláig a Város szolgája: ha csatlakozik a falon kívüli kolóniák egyikéhez. A tizenhárom éves Vik apjával egy gombászkolóniában él." Amíg a városban szinte minden ultramodern és elérhető, addig a kolóniában embert próbáló teljesítmény a fennmaradás.  Vik első szabad portyája katasztrofálisan alakul, a levegőből rájuk leselkedő drónok megtámadják a három tizenhárom éves fiút. Viknek esélye sincs a menekülése, amikor hirtelen előtte terem a Gömb, amitől az apja óva intette. Nincs más választása; a halál vagy a Gömb. A fiú az ismeretlenre voksol,  belép a Gömbbe. Az átlátszó, plazmaszerű képződményről alig tudnak valamit, s úgy tűnik a kamasz mostani tapasztalataira mindenki számít. A városban élő anyja, és annak barátja, Rod segítsége révén lehetősége nyílik Viknek, hogy beköltözhessen a városba. Cserébe egy apró szívességet várnak csak tőle. A fiú élete teljesen megváltozik. A hirtelen nyakába szakadt nagykorúság elviselhetetlen teherré válik számára, még akkor is, ha közben megismerkedik és beleszeret Aljába. Képtelenség eldönteni kiben lehet megbízni, és hogy mi történik valójában a falakon túl.

A kalandregény sodró lendületét egyrészt a Vik szemszögéből történő mesélés adja, másrészről a fiú anyjának, apjának, barátjának, barátnőjének, a Gömbnek és a rendszernek való megfelelési kényszer eredményezi.  Teljesen át tudtam érezni azt a tanácstalanságot, amit egy kamasz hasonló szituációban végigélhet. A városi luxus és kényelem, szemben a zord és unalmas hétköznapokkal.
Nagyon tetszett  magának a Gömbnek a motívuma. Nehéz úgy írni róla, hogy azzal ne fecsegjek ki titkokat, de azt elmondanám, hogy olvasás közben többször is különböző értékek és valóságok megtestesülésének éreztem ezt a titokzatos objektumot. Sok múlik azon, hogy Zágoni Balázs merre fogja elvinni a sorozatot. A sorozatot, ami a Fekete Fény nevet viseli. Ez a bizonyos Fekete fény meg is jelenik a történet vége tájékán, és ezek szerint nagyobb tartalommal bír majd, mint egy felvillanó látvány.

Engem mindvégig lekötött az izgalmas cselekmény, amely  képi gazdagsága filmszerűen varázsolta elém a kalandokat. Mint minden elképzelt jövőben játszódó történetnél, úgy itt is megjelent valami kifinomult ultramodern elem. Ez a hitech cucc az információk végtelen tartalmú és gyorsaságú fokozását hordozza, persze a végtelen okos korlátozásokkal együtt. Számomra ez teljesen elképzelhető, sőt talán pont ezért volt az egész disztópia is valóságszerű. A felfokozott tudás azonban az emberek koraérését is jelenthette, mert ezek a tizenhárom évesek fejlettebbek, mint  mai társaik.
Ahogy az egy jó regénynél lenni szokott, én sem tudtam letenni a könyvet.  Rá is ment az éjszakám, de nem bántam. Csak az az egy érdekel, mikor olvashatjuk a folytatást?

Hozott pontszám: 5 (de csak 13 éves kortól olvasandó) 

Zágoni Balázs