2015-ben olvastam az Egyszerűbb gyermekkor című könyvét, ami rögtön kedvencemmé vált. Akkor ezt írtam róla:
Azt hiszem ez az a könyv, amit el kellene olvasni minden szülőnek,
nagyszülőnek minél előbb, annál jobb. Tudom, hogy vannak olyan kivételes
emberek, akiket valami varázslatos oknál fogva nem kap el a fogyasztói
társadalom gépszíja, és képesek megállni stabilan, és ezeket az
értékeket át tudják adni gyermekeiknek is. De a legtöbbünk nem ilyen. A
csili-vili világ elkápráztat bennünket, és úgy gondoljuk, hogy a
gyermekeinknek is az lesz a legjobb, ha megkapják ezt a hihetetlenül
káprázatos, szemet-szájat gyönyörködtető, kacsalábon forgó világot
mindenestül. Aztán csak azt tapasztaljuk, hogy gyermekeink ezer sebből
véreznek, unatkoznak, nem ízlik nekik semmi, nincsenek barátaik, nem
élvezik a tálcán felkínált luxust. Mit csináltam rosszul? Egyszerűsítsd
le az életét! Szerintem, ha nem is fogadjuk meg az
író-pszichológus-családapa tanácsait, akkor is olvassuk el ezt a
kötetet, mert sok választ kaphatunk, vagy segít elindulni a saját
nevelési ösvényünkön.
A most megjelent kötetről is hasonlóakat gondolok. Mindenkinek ajánlom, a baba-mama csomagba megkapnák tőlem a kedves szülők, és a pedagógusnak is ugyanolyan meleg szívvel ajánlanám!
Azt, hogy miről szól a könyv, azt már a címből megtudhatjuk.
Minden szülői feladat leginkább erőt próbáló területéről, a fegyelmezésről. Mennyire, hogyan, mivel, muszáj-e és ennek minden alfaja? Bizony, bizony muszáj! Muszáj fegyelmezni, és muszáj okosan csinálni!
Payne kisgyermekkortól kezdődően, a nevelés csúcskategóriájának számító kamasz fegyelmezésig vezeti olvasóit. Fegyelmezési filozófiájának hármas alapja a Kormányzó-Kertész-Kalauz megközelítés. E három, egymásra épülő szülői beavatkozásforma segít, hogy megfelelően reagáljunk a kritikus helyzetekben.
-A Kormányzó a gyermekkor ura. Az ő dolga, hogy a gyermek biztonságban érezze magát, megtanulja szabályozni az indulatait, követni az iránymutatást, megteremteni az egészséges alapot a továbblépéshez, azaz a
-Kertész munkájához. A kertész a kiskamaszkor segítője, ahol a gyermek megtapasztalhatja a család tagjainak egymáshoz kapcsolódását, összetartozásukat, és azt, hogy mindenki függ a másiktól. A szülő itt még mindig vezető, de meghallgatja a kamasz véleményét. Ha ez rendben működik, akkor rugalmasan veszi át a szerepet...
-a Kalauz. A kamaszgyermeket meghallgatva, együtt tervezi meg a célok megvalósulásához vezető leghatékonyabb utat.
Ebben a hármas tagozódásban mozog a nevelés, ahol bármikor vissza lehet jutni egy alsóbb szintre, és bármikor el lehet kezdeni onnan az építkezést. Ez válasz arra is, ha valaki most szeretné bevezetni ezt a fajta fegyelmezési technikát családjában.
A könyv öt nagy részből épül fel. Az első fejezet átfogóképet ad a hármas fegyelmezési módszerről. A szerző fantasztikus felütéssel kezd, rákérdez arra, hogy a gyerek engedetlen vagy zavarodott? Ezzel kapcsolatban megtudjuk, mi az a Ping-elv, melyet a tengeralattjárók navigátoraitól kölcsönzött az író. Így még sohasem neveztem magamban a gyerekeknek azt a szűnni nem akaró képességét, amivel folyamatosan a határokat tapogatják.
A második fejezet a kormányzó-elvet részletezi alaposabban, mint mindennek az alapját, majd a harmadik részben a kertész és kalauz fegyelmezési metódusok kerülnek terítékre.
A negyedik rész egy rövidebb átfogásra vállalkozik, míg az ötödik egység, az úgy nevezett mélyrepülésre.
Mindamellett hogy fantasztikus és hiánypótló kötetnek tartom a könyvet, meg kell jegyeznem, hogy a vége felé borzalmasan elaprózódik a gondolatmenet. Elvész a részletekben a lényeg. Ezt nem tartottam szerencsésnek, képtelenség megjegyezni ennyi mindent. Főként, ha abból indulunk ki, hogy lelkes és lelkiismeretes szülőknek íródott a kötet. Talán azt javasolnám, hogy az átfogó rész után, ki ki a gyermekére éppen jellemző korszakba ássa bele magát!
Lehet, hogy azért tetszett ennyire a könyv, mert mondanivalója megegyezik a saját gondolkozásommal. Ennek alapköve, hogy mindig a szülő (nevelő) a vezető. Ő irányít, ő vezet. A magatartása alapvetően ezt kell, hogy tükrözze. A szabályok, amiket felállít korlátok. A korlát korlátoz, de egyben védi is. Véd a lezuhanástól, és megadja a biztonságérzetet a gyermek számára. Ha képesek vagyunk ezeket betartani, akkor a gyermek jól érzi magát, ki tud teljesedni. Néha megpróbálja áthágni a szabályokat, de a biztosan megőrzött védvonalak, erősítik a szülői tekintélyt, szavahihetőséget. Innen indulunk, ide mindig vissza tud térni a kamasz is.
Aki hasonlóan vélekedik a nevelésről, annak nagy lelki töltekezést képes nyújtani a könyv. Számtalan apró trükk, mankó, ötlet segítségével tehetjük élménygazdaggá ezt a rögös pályát.
A borító nagyon figyelemfelkeltő, igazodik is az szerző korábbi kötetéhez, de azért el tudnék képzelni, valami kevésbé harsány kiadást.
 | |||
| Kim John Payne |
Hozott pontszám: 5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése